avagy a kötelező védőoltás ajándék a magyar ember számára

Hajtsuk vissza az idő kerekét. Milyen okok vezettek a kötelező védőoltási rend bevezetésére?
A 19–20. század fordulóján, Magyarországon igen nagy volt a csecsemőhalálozás. A helyzetet súlyosbította a világháborúk időszaka. Ezer megszületett gyermek közül több mint 180 nem érte meg élete első évét. E szám csökkentésében mind a megelőző, mind a gyógyító orvostudomány jelentős szerepet játszott. Komplex népegészségügyi programra volt szükség, melynek fontos pontjai voltak a bábaképzés, 1940-es évek elejétől megszervezett Zöldkeresztes Védőnői Mozgalom. Ezen időszakban Magyarországon is tömegesen fellépő járványos fertőző betegségek okoztak nagy gondot, ezért az 1950-es évek végéig a hazánkban folyó járványtani kutatások fő területe a járványos fertőző betegségek gyakoriságának előfordulása, oki elemzése volt. Eredményeképpen, a csecsemőhalálozás csökkentése érdekében, hazánkban a folyamatos védőoltások rendszerében, 1953 óta minden gyermek kap csecsemőkorától védőoltásokat. A járványügyi vizsgálatok, kutatások dr. Petrilla Aladár vezetésével a két világháború között és dr. Rudnay Ottó vezetésével egészen az 1970-es évekig folytak, és írtak le hazai sajátosságokat a hastífusz, a skarlát, a járványos gyermekbénulás, a kanyaró, a rózsahimlő előfordulásában és elemezték a védőoltások eredményességét. Ezen vizsgálatok alapozták meg, azokat az eredményeket, melyeket a járványos fertőző betegségek visszaszorítása terén az ország egészségügye a 20. században elért. Nemzetközi szinten egyedülállóan magas százalékú védőoltási teljesítésünk alapjai voltak e kutatások.

A magyar oltási rendben az alábbi fertőző megbetegedések ellen kap minden gyermek térítésmentesen védőoltást:
1. gümőkór (tuberculosis)
2. torokgyík (diphtheria), szamárköhögés (pertussis), merevgörcs (tetanus), b típusú Haemophilus influenzae (Hib), gyermekbénulás (poliomyelitis),
3. Streptococcus pneumoniae (pneumococcus)
4. kanyaró (morbilli), rózsahimlő (rubeola), mumpsz (parotitis epidemica),
5. bárányhimlő (varicella),
6. hepatitis B
7. humán papillomavírus (HPV) - önkéntesen igényelhető a HPV elleni védőoltás a leánygyermekek számára

Egy gondolat még az oltási rendünk „kötelezőségéről”…
Védőoltás-ellenes körökben hallani, hogy számos Nyugat-Európai országban nincs, vagy nem ilyen szigorú az oltási kötelezettség, mint hazánkban, pedig ugyanúgy magas a lakosok körében az átoltottság egy adott fertőző betegséggel szemben. Dr. Ferenci Tamás, biostatisztikus számos tanulmányát publikálta ebben a témakörben, érdemes elolvasnunk. Összehasonlította néhány lazább oltási fegyelmű, de fejlett, nyugat-európai ország járványügyi helyzetét, pl. Egyesült Királyság, Svájc, Németország, Franciaország, Ausztria szemben Magyarországgal, a választott betegségek pedig: kanyaró, mumpsz, szamárköhögés és rubeola. Szavait idézve, Magyarország járványügyi helyzetét tekintve, - az összehasonlításban szereplő országokkal a megjelölt vizsgált betegségek esetében - lényegében kenterbe veri az összes országot. Ez a különbség a mi szigorúbb védőoltási rendszerünknek köszönhető. A szerző rávilágít arra, hogy a járványok nem azért törtek ki a fenti országokban, mert az országos átoltottság alacsony volt, hanem azért, mert helyileg alacsony volt! Lefordítjuk, a járványok ott törnek ki, ahol az oltatlanok valamilyen oknál fogva térben csoportosulnak, pl. egy iskola diákjainak körében rossz az oltási hajlandóság (a mi oltási rendünk alapján ez nem fordulhat elő).

Folytatjuk!
A védőoltások hete keretében megjelent cikkeket teljes terjedelmükben elolvashatod itt:
https://aipm.hu/hu/vedooltasok/vedooltasok/magyar-vedooltasi-program