Szerettük volna a facebook oldalunkon megosztani ezt a cikket, de a facebook nem engedte. Ezen nagyon bedühödtünk! Függőség lehet, de kritika nem????
Csakazértis. Az eredeti linkek egy részét is meghagytuk. Remélem nem baj…
Szóval:
„A Mashable hiánypótló összeállítást készített arról, miért kellene azonnal kikukázni a Facebook-fiókunkat, legalább átmenetileg. Hát főleg azért, mert nagyon cikik vagyunk.”
1. Mert függőséget okoz
Erről már elég sok tanulmányt írtak nagyon okos emberek. A lényeg, hogy észre sem vesszük, hogyan válunk a facebookozás rabjaivá, esetleg egyenesen lájkkurvává, mert ettől nem rúgunk be, vagy szállunk el, és a tüdőnk sem fáj. A nők több időt szánnak rá, mint a férfiak (az átlagok napi 81 és 64 perc), és úgy általában veszélyeztetettebbek a fiatal, extrovertált személyek. A Mashable szerint egyébként az oldal bizonyos szempontból ugyanolyan, mint egy hitelkártya: arra ösztönöz, hogy annyi időt töltsünk rajta, amennyink nincs is, és csak később szembesüljünk a hiánnyal.
2. Mert rombolja az önértékelésünket
Persze erről is van egy tanulmány, amely szerint (főleg a nők) minél tovább nézegetik az ismerőseikről készült képeket, annál kritikusabbak a saját testükkel szemben. A felmérésben részt vett hatszáz fő több mint fele arról számolt be, hogy olyan alakot, vagy testsúlyt szeretnének, mint amit a barátaik fotóin láttak, ami egyébként durvább hatás, mint amit a magazinok címlapján feszítő nők váltanak ki. A fiatalok emiatt nagyobb eséllyel lesznek evészavarosak. Más felmérések szerint a fiatal facebookozók könnyebben lesznek nárcisztikusak, agresszívak, szorongók és alvászavarosak.
3. Munkakeresés
Emiatt függesztik fel Facebook-fiókjukat a legtöbben, ha nem is mindenki végleg. Az állásinterjúk előtt a hr-es és/vagy a főnök megnézi a potenciális alkalmazott Facebook-oldalát: a felmérések szerint 90 százalékuk így tesz, 69 százalékuk pedig már visszautasított emiatt munkára jelentkezőt. Jó, mondjuk az se biztos, hogy a teljes visszavonulás kifizetődő, mert egyes munkaadók szerint aki nem facebookozik, az biztos pszichopata. Ellenük lehet esetleg azzal védekezni, hogy azért deaktiválódtunk, mert a valós életünkre szerettünk volna koncentrálni.
4. Továbbtanulás, kollégium
Ugyanez a helyzet kicsiben: nehéz úgy megpályázni ösztöndíjakat, kollégiumi férőhelyeket, és más kedvezményeket, hogy közben teleszemeteljük a közösségi oldalakat arról, hogy milyen király életünk van.
5. Szakítás
Erről már mi is megemlékeztünk: mind a párkapcsolat, mind a férfibánat és a nőkeserv folyamatos közvetítése igen kellemetlen lehet a közönség számára. A való életben is, amúgy.
6. Irigység
Ó igen. Nemcsak magunktól tudjuk, felmérések is igazolják, hogy a Facebook irigységet generál. Konkrétan amiatt, mert mindenki hajlamos Élete Legszebb Pillanatait kitenni az oldalra, a lábgombájukról bezzeg hallgatnak. Ettől a néző elkeseredik, és nyomorúságosnak látja magát. Ráadásul a FB-féltékenység pletykát, online szivatásokat is generál.
7. Vizsgaidőszak, és bármilyen határidő
Ha valakinek a határidő az egyetlen, igazi múzsája, annak dolgát eléggé megnehezíti, hogy állandóan ellenőrzi, mi megy a falán. Tökéletes figyelemelterelés, az ember nem tud koncentrálni közben. Hát még, ha azt nézi, másoknak milyen jó, miközben ő egy sötét szobában seggel, és óangol igék ragozását magolja, vagy értelmetlen review-kat ír határidőre.
8. Mert Sosem Vagyunk Biztonságban
A Facebook boldogan és ügyesen tárolja és szolgáltatja ki egyrészt a megadott adatainkat, másrészt mindent, amit az oldalon csinálunk. Persze van másik megoldás is: az Index cikke hosszasan értekezik arról, mit tehetünk, ha egy kicsit meg akarjuk húzni a határokat.
Eli Pariser, amerikai internet-aktivista, és a MoveOn kampányszervező oldal ügyvezető igazgatója egy napon arra lett figyelmes, hogy jó néhány ismerőse már hosszú ideje nem jelent meg a Facebookon a hírfolyamban. Rövid nyomozás után kiderítette, hogy a Facebook nyilvántartja, hogy a megosztott linkek közül melyekre kattintunk rá, és kiszűri azokat az ismerősöket, akiknek a linkjeit ritkábban, vagy soha nem nézzük meg.
A 25 európai ország 25ezer 9-16 éves nethasználó fiataljai közül a magyaroknak van a legtöbb ismerőse valamelyik közösségi oldalon. A magyarok 46 százaléka 100-nál is több visszaigazolt kapcsolattal rendelkezik – ezt csak Nagy-Britannia és Belgium (42-42%) közelíti meg, míg az uniós átlag mindössze 29 százalék. Akkor ez azt jelenti, hogy jól használjuk a netet?