A 25 európai ország 25ezer 9-16 éves nethasználó fiataljai közül a magyaroknak van a legtöbb ismerőse valamelyik közösségi oldalon. A magyarok 46 százaléka 100-nál is több visszaigazolt kapcsolattal rendelkezik – ezt csak Nagy-Britannia és Belgium (42-42%) közelíti meg, míg az uniós átlag mindössze 29 százalék. Akkor ez azt jelenti, hogy jól használjuk a netet?
A bejelölt kapcsolatok számától függetlenül is átlagon felüli közösségi aktivitást mutatnak a magyar netező gyerekek: kétharmaduknak van saját profilja valamelyik közösségi oldalon.Ez az arány is országonként eltérő: Hollandiában 80%, míg Romániában 46%. A fiatalok 26%-ának teljesen „nyilvános” a profilja: ez az arány az Egyesült Királyságban a legalacsonyabb (11%), és Magyarországon a legmagasabb (54%). A gyerekek 14% a lakcímét és a telefonszámát is feltünteti profiljában.
Az magyar 11-16 éves fiatalok az uniós átlagnál valamivel gyengébb készségekkel rendelkeznek a digitális írástudásra és a biztonságos internet-használatra vonatkozóan. A magyar 3,4-es érték ugyan látszólag nem sokkal marad el a 25 ország 4,2-es átlagától, azonban Magyarország ezzel az eredménnyel – Románia (3,4), Olaszország (3,3), és Törökország (2,6) után – mégis hátulról a negyedik csupán a sorban.
Mik is ezek az Online kockázatok? (gyakoriság szerint):
• Személyes információ kiadása/nyilvánosságra hozatala (tizenévesek felét érinti)
• Online pornográf tartalmakkal való találkozás (tízből négy tinédzsert érint)
• Online erőszakos, gyűlölködő tartalmakkal való találkozás (tinédzserek mintegy harmadát érinti)
• Online bántalmazás vagy zaklatás (öt-hat tinédzserből egy érintett)
• Nem kívánt online szexuális megjegyzések érkezése (minden második fiatal Lengyelországban)
• Online megismert személlyel való offline találkozás ( fiatalok 9%-a)
Ha az összesített eredményeket nézzük, akkor a vizsgálat alapján Magyarország nincs rossz helyen.
Az internethasználat szempontjából az Európai Unióban közepesen fejlett országnak tekinthető. Ez azt is jelenti, hogy napjainkban is 30-40% között van a teljes népességben azok aránya, akik használják az internetet.
Piros: alacsony nethasználat, alacsony kockázat
Ezekben az országokban a legalacsonyabb a fiatalok netezéssel töltött ideje, az összesített veszélyeknek az átlag alatti mértékben vannak kitéve.
Bordó (sötétpiros): alacsony használat, némileg magasabb kockázat
Az alacsony átlagos nethasználat ellenére vannak a használatban túlkapások és vannak veszélyek
Kék: sok nethasználat, némileg magasabb kockázat
A gyakori nethasználat ellenére viszonylag védettek a felhasználók (talán a sikeres oktatásnak, kampányoknak köszönhetően)
Lila: magas használat, magas kockázat
Mi az, amit ismernek a magyar fiatalok a védekezési lehetőségek közül?
(forrás: Katonáné, dr. Pehr Erika ábrája)
Minden tizedik érintett gyerek csak passzív, visszahúzódáson alapuló stratégiát alkalmazott ilyen esetekben. Ez azt jelenti, hogy ha nem is a többség, de sokan védtelenül állnak az internetes veszélyekkel szemben, vagyis az ezt célzó felvilágosítás és képzés mindenképpen nélkülözhetetlen.
Mit csinálj, ha találkozol ilyen tartalommal, azok után, hogy szóltál a szüleidnek?A következő részben (holnap) folytatjuk.
A cyberbullying (online bántalmazás) az elektronikus kommunikációs technológiák használatát jelenti, olyan, egy másik személy ellen irányuló szándékos, ismételt, vagy sokak ellen (széles körben) kifejtett magatartást, amelynek eleme a kegyetlenség és az érzelmi terror.
Feltehetjük a kérdést, hogy ez egyáltalán kit érdekel? Hiszen az csak arra való, hogy azonosítson téged, amikor bejelentkezel egy oldalra.
Igen ám, de vannak olyan rosszindulatú személyek, akik megpróbálhatják feltörni az adott felhasználói fiókodat, legyen az email, facebook, vagy akármi más. Szerintem ezt senki sem szeretné, így ha érdekel, hogy mik azok a minimális, és sokszor egyértelmű dolgok, melyeket ennek kivédése érdekében tehetsz, olvass tovább!