Fogyasztói társadalomban élünk. Egészen addig, amíg elhisszük, hogy attól létezünk, hogy fogyasztunk. Valójában akik eladnak, azok léteznek addig…

Mit akar a reklám?
A médiaüzenetek állandó elégedetlenségi állapotot gerjesztenek. Mindig van egy újabb és jobb termék, amivel még nem rendelkezik a fogyasztó. Ha egy étel csupáncsak finom, attól még nem elég kelendő. A reklámok az ételekhez és a többi termékhez hozzáadott értéket társítanak: „akciós”, „több”, vagy csak „új” „jobban tisztít”. (Ezt én különösen fájlalom, mert általában ragaszkodnék a bevált termékekhez, de hiába, mert a régi mindig eltűnik a polcokról.) A fogyasztással képzelt előnyök járnak: siker, erő, egészség, boldogság stb. Az a termék, amihez hozzáadott értéket társítottak, jobban fogy és jelentősen drágábban adható el. Az „Egyél, fogyassz!” utasítás hatásos, ma már az élelmiszervásárlások 70%-a nem tervezett, impulzív, tudattalan hatásokra történik.
Gondolkodj el azon, hogy miért van egyre több boltban bevásárlókocsi az egyszerű kosár helyett. Miért vannak úgy elrendezve a termékek a polcokon, vagy akár az egész áruházban. Külön tudomány foglalkozik azzal, hogy merre nézünk, amikor belépünk egy boltba, vagy hogy mit érdemes a pénztár közelébe tenni, amit nagy eséllyel megveszünk még az utolsó pillanatban.

Mikor voltál éhes?
Valójában nem jó a kérdés, mert a gyerekek és a felnőttek egy része már éhezik Magyarországon is. Sajnos! Míg a fogyasztói társadalom nagyobb hányada kidobálja az ételt, addig sokaknak nem telik rá.
Aki a szerencsésebb részhez tartozik, az általában nem akkor eszik, amikor éhes, hanem amikor a helyzet adja. Mert uzsonnaszünet, vagy ebédidő van, vagy mert éppen beültek valahová a barátaival és „fogyasztani” kell valamit…
A média egyszerre üzen két dolgot: Egyél, fogyassz, próbáld ki!, ugyanakkor legyél karcsú és szép, egészséges. Ez egyszerre nem fog menni. Tele van minden fogyókúra-tippekkel, de soha ennyi szakácskönyvet nem lehetett kapni, mint manapság, főzőműsorok sokaságát találjuk a tv-ben is.
Érdemes lenne a reklámok helyett a saját testünkre és lelkünkre figyelve alakítani a szokásainkat. Mi az, amit kívánok és mikor vagyok éhes.

Védekezz!
Soha nem volt ennyi kövér ember, mint manapság. Soha nem gondolták ilyen sokan, hogy a fogyasztásuk alapján lehetnek valakik (ahogyan ez nem is igaz). Az alapján, hogy a szüleiknek milyen kocsija van, vagy milyen márkájú a tolltartójuk, vagy a cipőjük… Ugye ismerős?
Sajnos a médiamarketing-üzenetek tudatosodás nélkül is hatnak. Jelentős részük képi – metaforikus – szimbolikus – álomnyelven kódolt, aminek dekódolására a jobb agyfélteke képes. A marketing-üzenetek úgy hatnak a viselkedésre, hogy a személy nem észlelni a hatást, nem tud róla beszámolni, nem tudatosul benne, végül is védekezni sem tud ellenük. 
Ugyanez működik nem csak a fogyasztással, hanem az ideálokkal kapcsolatban is.
Az ideálokat is a médiától kapjuk. A modellt a médiamegjelenés előtt órákon keresztül sminkelik, több tucat felvételből választanak ki egy-két fotót, amit ráadásul digitális képjavító módszerekkel még tovább manipulálnak. Lehetetlen az ideálképhez felnőni. Az egyénnek pillanatokra sem adatik meg, hogy úgy fessen, mint a mintául szolgáló modell. Ennek megfelelően a nők 98%-a nem tartja magát elég szépnek.

Próbálj aktívan védekezni a reklámok hatása ellen. Legyél alapvetően gyanakvó velük szemben. Mindig tartsd szem előtt, hogy nem téged, hanem az eladót szolgálják.

Ugye nem kell magyaráznom az intelligens mosóporról és a bőrt fiatalító krémekről…