Végtelen az út, utazunk. Ez szól a cédéből. Biztos jó régi szám. Csak én nem tudok megmozdulni. Baszki ott ül az Ivett, és nem kérem fel. Pedig most tutira hozzáérhetnék. És nem csak a kezéhez.

Idén egy nemzetközi mozgássérült táborban voltam önkéntes. Minket az „info-desk”-hez osztottak be, de a konyhán voltunk.

Ismét itt vagyok! Gondoltam, folytathatnánk együtt, persze csak abban az esetben, ha van rá igényetek.