1000 emberből mindössze 6 próbálta megnézni miért sír egy magára hagyott csecsemő a babakocsiban a Deák téren! Nem törődünk egymással.
Április 24-én délután 3-tól 5-ig egy csecsemősírástól hangos, magára hagyott babakocsit láthattak a Deák tér egyik zebrája előtt az arra sétálók.
Nézd meg a videót!:
A szemmel láthatólag is őrizetlenül hagyott kocsi mellett megközelítőleg 1000 ember haladt el a 2 óra leforgása alatt. Bár az emberek többsége realizálta, hogy valami baj van, hiszen megálltak, vissza-visszanéztek, körbejárták a lefedett babakocsit, de mindössze 6 alkalommal emelték fel a kocsi ponyváját, hogy megnézzék tudnak–e segíteni.
Olyan is volt, aki a telefonján beszélt éppen, mikor észrevetette a babakocsit, de a reakciója csupán annyi volt, hogy „Ezt nem hiszem, valaki itt hagyott egy babakocsit és sír benne egy gyerek”, majd továbbment.
Elgondolkodtató és döbbenetes
Egy gyerek nem képes egyedül boldogulni a világban. Szinte minden lépéséhez felnőtt segítségét kell kérnie. Ha mi felnőttek azonban megtagadjuk a segítséget, hova fordulhatnak? Az UNICEF az ezen akció alatt készített felvétellel igyekszik felhívni a figyelmet a „Gyerek, de joggal” kampányára, amely keretén belül a Gyerekjogi Egyezményt igyekszik népszerűsíteni. Ami a gyerekek jogai, azok a felnőttek kötelességei a gyerekekkel szemben, hiszen minden gyermek megérdemli, hogy egy szerető, védelmező családban nőjön fel, hogy egészséges életet élhessen, hogy játszhasson, hogy tanulhasson és hogy megkapja a felnőttektől a megfelelő védelmet az élet minden területén.
Szemmel láthatóan ezen a téren is van még mit fejlődnünk!
Azok a jó szándékú emberek, akik képesek voltak túllépni a saját közönyükön, az esemény alkalmával egy kis meglepetésben részesültek. Miután felemelték a ponyvát 20 UNICEF-es önkéntes rohant oda hozzájuk és köszönte meg cselekedetüket egy Elismerős oklevéllel.
UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány
Szokásos reggeli csúcs egy budai villamoson. Sok fiatal, néhány idősebb utas. Szinte mindenki maga utazik, sokan olvasnak, néhányan csak bámulnak kifelé.
Valamelyik újságban olvastam, egy temperamentumos ország hazánkba települt szülöttjétől, hogy kezdetben Budapesten közlekedve azt gondolta, hogy valami tragédia történt, azért járkálnak ilyen arccal az emberek.