Barátom és kihasználom - Tudatos, vagy véletlen? Bunkóság? Neveletlenség? Lazaság?
Az idén nyáron a lánybúcsúk és együtt nyaralások kapcsán figyeltem fel arra a jelenségre, hogy elvileg barátok, haverok, jó ismerősök között vannak a szervezők, tervezők, megvalósítók, meghívók…. és vannak a bizonytalanok, az elköteleződni csak az utolsó pillanatban képesek, az élősködők,a lusták, a tunyák, a spúrok, a b….. akinek nem inge ne vegye magára.
Miért írom ezeket?
Két hónapon belül volt két lánybúcsú, ahol a résztvevőket alig lehetett összetoborozni - akik jelezték, nem jöttek el, aki nem, azok megjelentek, bár nem a megbeszélt időben és helyen. A szervező megírta a költségeket, szerinte ebből mindenki kiszámolhatta mennyivel szálljon be. A 15 főből, 5 lett a végeredmény és anyagi ráfizetés annak, aki emberileg is a legtöbbet adta bele.
Az élet úgy hozta, hogy van egy kulipintyónk az egyik nagy tavunknál és van a gazdasági válság. No már most az idén többen is itt nyaraltak úgy, hogy kölcsön kapták, vagy együtt a tulajokkal. Az idő jó volt, a víz tiszta, a büfék működtek, buli, kaja, móka, kacagás… DE! A szomszédoknak nem köszönnek, a tönkrement turmixgépről nem szólnak, a telerakott kukát nem teszik ki, nem segít a bevásárlásnál, nem száll be a főzésbe, takarításba, mosogatásba, nem hívja meg a vendéglátót egy lángosra, fagyira…..nem kérdezi meg, hogy legalább a rezsibe beszálljon-e. A kulipintyó ugyanis folyamatosan pénzbe (adó, szemétdíj, víz, gáz, csatorna, amortizáció) és gondoskodásba kerül.
Kíváncsi vagyok mi az oka annak, hogy ki melyik csoportba tartozik és miért?
Mi a helyzet az olyan „barátokkal” akik nem is igazán törődnek velünk.
Erről olvashatod a véleményem.
Múltkor gondolkoztam el, hogy kamaszként mennyi bolondságot csináltunk, s a legtöbbe egymást „rángattuk bele”. Persze nem kértük mi a másikat, csak láttuk, hogy az egyik ezt vagy azt csinálja, a többiek meg utána.