A Magyar Ifjúság 2012 kötet alapján próbáljuk megválaszolni a kérdést.

„A Magyar Ifjúság 2012 kutatás adatai ezen a téren is negatív irányú elmozdulást mutatnak az Ifjúság kutatássorozat korábbi eredményeihez viszonyítva. A fiatalok a jövőre vonatkozóan is borúlátóak a makrogazdasági helyzet megítélésében, mivel 58 százalékuk szerint a gazdaság teljesítménye romlani fog, 18 százalékuk ambivalens és alig 7 százalék azon optimista fiatalok aránya, akik javulást várnak. A fiatalok jövőképe saját családjuk anyagi helyzetét tekintve sem nevezhető optimistának: családja helyzetének várható romlásáról a megkérdezettek 51 százaléka nyilatkozott, 23 százalék azok aránya, akik szerint nem változik, míg 9 százalékuk szerint a helyzet javulni fog. Ezen adatokat a korábbi felvételek eredményeivel összevetve azt tapasztaljuk, hogy a fiatalok jövővel kapcsolatos várakozásaiban is erőteljes romlás következett be."
„A munkavállalási lehetőségek megítélése valamennyi szempont közül messze a legkedvezőtlenebb (2,9): a megkérdezettek egyharmada elégedetlen, egyharmaduk bizonytalan a munkalehetőségeit illetően, míg csupán harmaduk (32 százalék) elégedett. Ez az adat az elmúlt két adatfelvétel eredményeivel összevetve változatlan. Jelenlegi életszínvonalával a megkérdezett fiatalok 17 százaléka elégedetlen, 38 százalékuk bizonytalan, míg 43 százalékuk inkább elégedett. Érdekes ugyanakkor, hogy az ország és a gazdaság helyzetének fent jellemzett romló megítélése ellenére a kapott válaszok mind a 2004-es, mind a 2008-as adatfelvételhez hasonlítva stagnáló értékeket mutatnak."

„2012-ben a megkérdezett fiataloknak ismét lehetőségük volt arra, hogy az előre megadott 25 elemből kiválasszák az általuk legsúlyosabbnak, illetve másodsorban legsúlyosabbnak ítélt problémákat. A kapott eredmények (5. ábra, lásd lent) alapján a válaszadó fiatalok körében 2012-ben is a materiális problémák vezetnek, és ezzel összefüggésben főképp a létbizonytalanság okozza a legtöbb nehézséget: a válaszadók 16 százalékát a bizonytalan, kilátástalan jövő aggasztja, míg 10 százalékuk számára a létbizonytalanság jelenti a legfőbb problémát. Az előbbi két kategóriával szoros összefüggésben a listán a második legnagyobb probléma a munkanélküliség (a megkérdezettek 15 százaléka szerint).
A kutatás során a fiataloknak lehetőségük volt a második legfontosabb probléma említésére is. Az említett problémák között szintén a materiális és egzisztenciális problémák vezetnek: markánsan kiemelkednek a pénztelenséggel, elszegényedéssel (10 százalék), valamint az elhelyezkedési nehézségekkel (10 százalék) összefüggő aggodalmak. Szignifikáns összefüggés mutatkozik az említett problémák és a kérdezett lakóhelye között: a létbizonytalanság érzete a megyei jogú városokban érte el a legmagasabb értéket, a kilátástalan jövőtől leginkább a városban élők tartanak, míg a községekben élők számára a munkanélküliség jelenti a legnagyobb problémát. A településtípusok közötti különbséget tekintve fontos, hogy a bűnözés problémáját a Budapesten élők említették a legmagasabb arányban (8 százalék). Lakóhely szerinti regionális bontásban szignifikáns különbségek mutathatók ki a munkanélküliség megítélésében: kiugróan magas, 17-20 százalékos arányt ért el a probléma említése Közép-Magyarországon, Észak-Magyarországon, a Dél-Dunántúlon valamint az észak-alföldi régióban, miközben a többi területen ez az arány csupán 7 százalék. A pénztelenség mint probléma a közép-magyarországi régióban és az észak-alföldi régióban ért el kiugróan magas értéket (7 százalék). A kilátástalan jövőt mint problémát a nyugat-magyarországi régióban és a dél-dunántúli régióban említették kimagaslóan nagy arányban (19 százalék). A munkanélküliségtől (15 százalék) és a kilátástalan jövőtől való félelem (16%) a nők körében magasabb, mint a férfiak csoportjában. A kérdezettek végzettsége alapján szignifikáns különbség mutatkozik bizonyos problémák megítélésében: az egyetemisták körében kiugróan magas azok aránya, akik a céltalanságot és a munkanélküliséget azonosították az ifjúság legégetőbb problémájaként, míg a drogok és az alkohol említése a legfeljebb 8 osztályt végzettek körében a legmagasabb. A létbizonytalanság legnagyobb problémaként való említése a szakmunkásképzősök körében kiugró."

Magyar Ifjúság 2012 Tanulmánykötet 288-292. oldal

http://kutatopont.hu/files/2013/09/Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet.pdf