A mozaikcsalád kifejezés viszonylag újnak számít, de régóta létezik az a felállás, amikor az egyik szülő elvesztése után a másik szülő új házastársat, esetleg annak gyerekeit a családba hozza.
Sok múlik a kifejezéseken, ahogy nevezzük a szülő új házastársát. Használjuk úgy is, hogy több szóval körülírjuk pl. „anyám/apám új barátja, férje, felesége”, „a második férje/felesége”, „a nevelőanyám/apám”, de néha még a rossz értelmű „mostohaanyám/apám” kifejezés is erről a helyzetről szól. Manapság már hallani a mozaikszülő vagy mozaiktestvér szavakat is, ami arra utal, hogy színes kis darabkákból áll össze a teljes kép, az új életközösség.
Hogyan alakul ki a mozaikcsalád?
Általában egy veszteséggel kezdődik pl. egy válással vagy a szülő halálával. Ez mindenképpen komoly megpróbáltatás a felnőttek és gyerekek számára egyaránt.
Ezután általában a szülő egyedül él a gyermekeivel egy darabig, és ilyenkor is sokat változnak a családtagok. pl. az idősebb gyermekekre több felelősség kerül, mindenki egy kicsit önállóbbá válik.
Ha a veszteség sebei kezdenek begyógyulni, akkor előfordulhat, hogy megjelenik az egyedül maradó szülő vágya az új kapcsolatra és megismerkedik valakivel. Eleinte még általában a többi családtag és a gyerek bevonása nélkül találkozgatnak.
A szülők általában nagyon komoly lelkiismeretfurdalást élnek át, amikor bemutatják gyermeküknek az új partnerüket. Sok mindenen múlik ebben a szakaszban, hogy végülis felvállalják-e a komolyabb elköteleződés, esetleges összeköltözés, újraházasodás döntését.
A mozaikcsalád lelki értelemben attól lesz család, hogy a szülő és új partnere azt a döntést hozzák-e, hogy közösen fogják a családot működteti és a gyermekeket nevelni. Ha úgy döntenek, hogy mindenki csak a saját vér szerinti gyermekéért felel, akkor inkább arról van szó, hogy két egyszülős család együtt él.
A mozaikszülőkről
• Az alkalmazkodás mindenkinek nehéz és az első időszakban mindenki hasonló érzésekkel küzd.
• A szülők új partnere általában fél attól, hogy a gyerekek elutasítják majd. Általában nem a személyt magát nem kedvelik, és ha más körülmények között találkoztak volna, valószínűleg jól kijöttek volna egymással. Mivel azonban most mostohaszülő státusban van, gyakran eleve elutasításra van ítélve.
• Az is lehet, hogy nem is utálják őket, de ők mégis ezt gondolják és ezektől a rossz köröktől nehéz valójában megszabadulni.
• A mozaikszülők néha úgy próbálnak az új gyerekeik felé közelíteni, hogy azt mondják, „nem szeretnék az anyád/apád lenni, csak azt, hogy ha jó barátok lennénk”. Ez jól hangzik, de nem mindig javítja a hangulatot, mert hosszú távon felboríthatja a szülőtársak közti egyensúlyt.
Hogyan érezheted magad egy mozaikcsaládban?
• Az teljesen OK, ha aggódsz és bizonytalan vagy és nem rajongsz az új családod miatt. A legtöbben így éreznek. Az első hónapok nagyon bizonytalanul telhetnek. A különböző helyről érkező emberek kezdetben nehezen igazodnak egymáshoz.
• Ne aggódj, ha úgy érzed a szülőd kevesebb figyelmet fordít rád: most meg kell osztania figyelmét a partnere, annak gyerekei és a saját gyereke(i) között.
• Egy dolgot mindenképpen érdemes tudatosítani magadban: akkor is, ha most úgy érzed, hogy a szülőd nem figyel rád eleget, ez nem jelenti azt, hogy nem szeret, vagy nem értékel téged. Nem azt jelenti, hogy innentől már csak az új partnere érdekli és megfeledkezett rólad.
• Az anyukád vagy apukád továbbra is nagyon szeret téged, ez nem változott. Ami változott az az, hogy most van valakije, akivel újra megosztja az életét és ez egy új, érdekes élethelyzet számára.
• Ne feledd, nem szándékosan zárnak ki téged, csak élvezik egymás társaságát és ez egy új élmény számukra. Lehet, hogy hosszabb ideje nem érezték már, hogy egy másik felnőtt, egy társ odafigyel rájuk.
• Anyukád/apukád esetleg nyomást is gyakorolhat rád, legyél barátságos az új partnerével és ezt azért is teszi, mert nagyon szeretné, ha működne az új felállás. Ha ez a helyzet, nyugodtan mondhatod, hogy még időre van szükséged.
• A szülő új partnere soha nem fog pszichológiai értelemben a vér szerinti szülő helyére lépni, ezt senki nem kérheti. Inkább arról van szó, hogy most több szülőszerepben lévő felnőtt van körülötted.
Bence története Én nem az anyukámmal nőttem fel, ő meghalt, amikor én kicsi voltam. Míg apukám újra nem házasodott, addig csak apuval, meg a testvéremmel voltam együtt. Utána viszont olyanokkal kellett együtt élnem, akiket nem ismertem túl jól. Ez nehéz volt. Mindenki hozzá van szokva bizonyos dolgokhoz és sok minden megváltozik, amikor két család összeköltözik egy otthonban. Ahogy visszatekintek az első évre, bárcsak jobban megismertem volna a mostoha anyámat, ahelyett, hogy elutasítottam volna. Azt mesélte nekem mindenki, hogy amióta anyukám meghalt, apukám nem olyan volt, mint korábban. Bár ezt nem akarta elismerni. Amikor megismerkedett a barátnőjével jobb lett a helyzet, és mikor összeházasodtak még boldogabb lett. Azt kívántam, bárcsak én lennék képes őt boldogabbá tenni. Azt gondoltam, hogy pusztán a gyerekeire van szüksége ahhoz, hogy jól legyen, aztán rájöttem, hogy szüksége volt egy felnőtt társra a gyerekei mellett. |
Mindannyiunk környezetében vannak olyan ismerősök, barátok, akiket egyedül nevel az anyukájuk vagy apukájuk, vagyis csak egy felnőtt van jelen a mindennapjaikban. Esetleg veled is ez történt.
Magyarországon a gyerekek nagy része közel áll a családjához. A 11-18 évesek 70%-a azt mondja, hogy viszonylag sok támogatást kap családjától és 84,6%-uk könnyen vagy nagyon könnyen meg tudja beszélni a problémáját az édesanyjával, 70,3% pedig az édesapjával. Ezzel együtt, minden családban vannak feszültségek időnként – ha nem is Kardashian szintű drámák, legalább átmeneti konfliktusok.