Szexuális partnereink, házastársunk kiválasztásában többé-kevésbé tudattalanul a szagokat is felhasználjuk. 

Agyunk ilyenkor aktiválja a rejtett szaglóideg–amygdala–hippocampus kapcsolatokat; ez lehet az oka, hogy izgalomba jövünk, ha olyan személy közelébe kerülünk, aki például első szerelmünk parfümjét viseli. Az össze nem illésnek is fontos jelzése, ha a másik szagából kiszeretünk. „A szagát sem bírom” – ez az ingerült mondat a közelgő válóper egyik legbiztosabb jele! Kedvesünk természetes illata viszont megnyugtatóan, izgatóan, csábítóan, őrjítően hat ránk. Érdekes módon az egyes emberek szagára a többiek egész másként reagálnak. X. Y. úr Z. Z. kisasszony szerint még akkor is olyan büdös, mint egy szemétláda, ha minden nap kétszer zuhanyzik, N. N. kisasszony szerint pedig perzselően erotikus illatú, akár egy ópiumfüstölő, különösen, ha focizott… Vajon mi lehet az oka a hatalmas– szagbeli és szagpreferenciákat illető – különbségekneknek?
David Buss, a Texasi Egyetem Evolúciós Pszichológiai Laboratóriumának vezetője szerint az evolúció úgy formálta szexuális ízlésünket, hogy azt a partnert válasszuk gyermekeink apjának/anyjának, akitől minél egészségesebb, formásabb, szebb csemeténk születhet. Ezt az garantálja, hogy a partnerünk génkészlete egészséges, és optimális mértékben különbözik a miénktől. Azt, hogy az illető úr vagy hölgy milyen génekkel rendelkezik, nem lehet pusztán „ránézéssel” eldönteni (bár persze az is sokat számít). Szerencsére a párválasztásban más jelzőingerek is segítenek minket, és ezek közül az egyik legfontosabb a szag.

...

A partner jó génjeinek azonban van egy sokkal „szembe-tűnőbb” mutatója, ez pedig a szimmetria. Az elmúlt évtizedben a genetikusok kimutatták, hogy a relatíve jobb génkészlettel rendelkező emberek szimmetrikusabbak, azaz jobb és bal testfelük nagyon hasonló. A szimmetrikus ember jobb géneket örökölt: egészségesebb, jobban ellenáll a betegségeknek: jobban működik az immunrendszere, ezért inkább megéri őt választani szexuális partnernek, mint egy kevésbé szimmetrikus embert. Steven Gangestead pszichológus és Randy Thornhill biológus, a New Mexico-i Egyetem kutatói 203, legalább egy hónapja együtt járó heteroszexuális szerelmespárt vizsgáltak meg 1995-ös kutatásukban. Miután biztosították a résztvevőket a vizsgálat anonim jellegéről, a párok tagjait bizalmasan, a partner jelenléte nélkül kikérdezték, hogy mióta együtt vannak, megcsalta-e a párját. Kiderült, hogy a nők a szimmetrikus férfiakkal gyakrabban kerestek kalandokat. Ezután a férfiak szagáról a „póló-paradigma” szerint gyűjtöttek mintát. (A kísérletet vezető arra kérte kísérleti személyeit, hogy 24 órán keresztül viseljenek egy-egy előzőleg teljesen szagmentesített fehér pólót. A személyek a kísérlet ideje alatt illatanyagokat nem tartalmazó szappannal mosakodtak, nem használtak dezodort és egyéb illatszereket, nem fogyasztottak erősen fűszerezett ételeket és nem sportoltak – vagyis nem tettek semmi olyat, ami megváltoztatta volna természetes testszagukat. Ezután minden résztvevő pólóját egy légmentesen záró tasakba tették.) Kiderült, hogy a nők a szimmetrikusabb férfiak illatát vonzóbbnak találták – de csak akkor, amikor menstruációs ciklusuk a peteérés szakaszában volt! A szag és a szex kapcsolata tehát egy újabb tényezővel, a női havi ciklussal „gazdagodik”. Mi lehet ennek a kutatási eredménynek a hátterében?
Sok bizonyítékkal rendelkezünk arról, hogy a nők a peteérési szakaszban erősebben érzékelik a szagokat, mint a menstruáció többi fázisában. Ha evolúciós pszichológiai szempontból vizsgáljuk ezt a jelenséget, az eddig elmondottakból logikusan következik a magyarázat: a nők a peteérés időszakában a legtermékenyebbek, ekkor van a legnagyobb esély a fogamzásra. Ezért ebben az időszakban a legfontosabb, hogy kiszimatolják a legszimmetrikusabb, a legegészségesebb, a legszexibb férfit – aki garantálja, hogy olyan kisbabát fognak szülni, akiből a legszimmetrikusabb, a legegészségesebb, a legszexibb felnőtt lesz!

...

A nők azonban engedik becsapni az orrukat – ez a kevésbé szimmetrikus férfiak nagy szerencséje. Ha a szerelem kialakult, a nő szagészlelését az érzelmi kötődés felülírhatja, és boldog kapcsolatban élhet olyan férfival is, akit amúgy nem találna vonzónak. Másfelől a nők ma gyakran szednek fogamzásgátlót. A mai, alacsony hormontartalmú tabletták hatásmechanizmusának lényege, hogy a hormontermelést úgy alakítja át, mintha a nő terhes lenne. Így az újabb peteérési szakasz elmarad, a nő nem kerül fogamzásképes állapotba. Ez természetesen szagérzékelésére is kihat. Christine Garver-Apgar pszichológus – Thornhill és Gangestead munkatársa a New Mexico-i egyetemen –, aki a fogamzásgátló tabletta okozta hormonális változások és a szagérzékelés közötti kapcsolatot kutatja, azt ajánlja, hogy az a nő, aki gyereket szeretne a kedvesétől, azért a biztonság kedvéért próbálja ki, hogy a tabletta szedése nélkül is szereti-e a férfi illatát.

A teljes cikket „A sztriptíztáncosnő illata” címen a Mindennapi Pszichológia című újság 2009-es 1. számában olvashattátok.