Hogy „amúgy" mire jó, azt sejtjük. Az evolucionistáknak azonban ez nem elég. És a tudománynak sem.

A szexuális aktus, de egy ártatlan csók során is a mikrobáinkat is kicseréljük partnerünkkel.
Ez igaz a kórokozókra, erről mesélnek a szexuálisan terjedő betegségek (erről lásd külön cikkünket
http://www.tinivagyok.hu/temak/test/item/lorem-ipsum-dolor-sit-amet-copy-2), de a nem-kórokozókra is. Mindannyian egy kolóniával élünk együtt, olyan baktériumokkal, vírusokkal, gombákkal, amiket egy élet során összegyűjtöttünk. Hatásaikat még nem ismerjük teljesen, de az biztos, hogy jelentőségük van abban, hogy a kórokozók ne jussanak bennünk megfelelő terephez, élettérhez.

A hüvely is tele van mikroorganizmusokkal, az egészséges hüvelyflóra egészségünk fontos jelzője. Ennek ellenére nem sokat tudunk a fajokról, amik bennünk, rajtunk élnek. Mostanában kezdenek a kutatók olyan vizsgálatokba, hogy egyedek közötti, illetve az életkorral tapasztalt változásokat megismerjenek. Nem csak a jólismert Lactobacillusok szerepe lényeges.
Azt már tudjuk, hogy jelentős különbség van a különböző etnikumba tartozók hüvelyi pH-ja és az azt fenntartó fajok között. Egy fontos, jelenleg zajló kutatási terület, hogy hogyan változik a hüvely mikrobiomja a terhesség során, és annak milyen kapcsolata van az esetleges koraszüléssel (Multi-Omic Microbiome Study-Pregnancy Initiative).

Új tudás az is, hogy a korábban sterilnek gondolt férfi-húgycső is számos mikrobának ad otthont. Jelen tudásunk szerint azonban nincs egységes, egészséges húgycső-mikrobiom. Egyesekben lactobacillusok és streptococcus fajok élnek, másoknál egyéb anaerobok, pl. Prevotella vagy Fusobacterium. Bár azt is tudjuk, hogy a nem körülmetélt férfiak esetében a makk mikrobiomja sokkal többféle baktériumot tartalmaz, mint körülmetéltek esetén, és ezek közül némelyik hasznos a férfiak egészségének megőrzésében, még nincs elegendő bizonyítékunk, hogy a körülmetélés szokása ellen erőteljesebben felemelhessük a szavunkat.

A cikket a hivatkozásokkal együtt megnézheted ITT