A magyar lánycsecsemők 59, a kisfiúk 57 egészségben eltöltött évre számíthatnak.
Azokra az újszülöttekre, akik a 27 európai uniós tagállam valamelyikében születtek 2011-ben, átlagosan 62 egészségben eltöltött életév várhat az európai uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint.
A 2011-es felmérések alapján készült adatok alapján a Máltán és Svédországban születettek a legszerencsésebbek: Máltán a nőkre 71, a férfiakra 70, Svédországban a nőkre 70, a férfiakra pedig 71 egészségben eltöltött év vár.
Magyarországon az újszülött kislányok átlagosan 59 jó egészségben eltöltött évnek nézhetnek elébe, az újszülött kisfiúk pedig 57-nek.
Szlovákia a lista legutolsó helyét foglalja el: mindkét nem képviselői 52 egészséges évre számíthatnak a statisztika szerint. Az utolsó előtti helyen álló Szlovéniában pedig a nők 53,8 évre, a férfiak pedig 54-re.
Az Európai Unióban átlagban a nőkre 62,2, a férfiakra pedig 61,8 egészségben leélt év vár. A legnagyobb különbség a két nem között Litvániában van, ahol a nők előtt 62,1 egészséges életév áll, kereken öttel több, mint a férfiak előtt (57,1), és Hollandiában, ahol viszont a férfiak néznek öt évvel hosszabb (64) egészséges élet elé, mint a nők (59).
Az EU 27 tagállama közül csak ötben számíthatnak hosszabb egészséges életre a férfiak, mint a nők: Hollandián kívül Svédországban, Olaszországban, Dániában és Szlovéniában.
A felmérésben azt az állapotot tekintik egészségesnek, amelyben "súlyos vagy közepes betegség nem akadályozza a normális hétköznapokat".
A nők születéskor várható egészségben eltöltött életéveinek száma |
A férfiak egészséges életéveinek várható száma születéskor |
Korábban a kettes típusú cukorbetegség csak az idősebbeket érintette. Így is neveztük: időskori cukorbetegség. Gyermekkorban rendkívül ritkán fordult elő.
Ez ma – sajnos – nem így van. Egyre több ifjú, sőt gyermekkorú kettes típusú cukorbeteg van.
A legtöbb betegség, amiben megbetegszünk és meghalunk a civilizált világban valamilyen genetikai hajlam alapján alakul ki.
Akkor miért van az, hogy a családokon belül sem mindig kiszámíthatóan jelentkezik? Erről a gének kombinálódásán kívül az eltérő életmód tehet. Hogy kell ezt érteni?