A fogszuvasodás hazánkban még mindig népbetegség. Évente 1 fogkefét és egy cm fogselymet használunk fejenként a kereskedelmi adatok szerint.

Ugyanakkor a fejlettebbnek mondott nyugat-európai országok képesek voltak javítani a fogszuvasodási helyzeten, jelenleg ott a 12 évesek többségének nincs szuvas, tömött foga.

Ezek szerint lehet és tudunk mit tenni!

Nézzük mit:

Szénhidrátok

A szájban a minden emberben jelenlévő baktériumok tápanyagai a szénhidrátok, amelyekből savas anyagot termelnek. A savtermelés szempontjából nem mindegy, hogy milyen ételeket eszünk. Azok az élelmiszerek, amelyek fogyasztása után 30 perccel 5,5 alatti pH-érték alakul ki, egészen biztosan fogszuvasodást idéznek elő. A mérések alapján a szuvasodást legjobban előidéző ételek az egyszerű cukrokat, valamint keményítőt tartalmazó ételek, a cukorkák, a fehér kenyér, a tészták, az üdítők, a szörpök. Az alma, illetve más savas gyümölcsök, amelyek fogtisztító hatásában sokáig hittünk, kifejezetten károsak, hiszen jelentősen lecsökkentik a pH-t.

A magas rosttartalmú ételek tisztító hatásuk miatt nem okoznak annyira savas eltolódást, ezért kevésbé veszélyesek. Ilyen pl. a barna kenyér, a teljes kiőrlésű lisztből készült ételek, a zöldségek.


Ételmaradékok a szájban

A fogszuvasodásra a legnagyobb esélyt az jelenti, ha az ételmaradék hosszan tartózkodik a szájban. Különösen gondot kell fordítanunk a fogmosásra a ragacsos, tapadós ételek fogyasztása után. Nemcsak a cukorkák, a karamell tud odatapadni a fogra, hanem a kenyér, a sült burgonya, a kekszfélék is, sőt még nagyobb károkat is okozhatnak, mert ezek jobban ragadnak a zománchoz. A megfelelő mennyiségben termelődő nyál segít megtisztítani a szájüreget, leöblíti, lemossa az ételmaradékokat. A nyál termelődését a rágás fokozza, ezért nem jó, ha túl puha, agyonfőzött vagy pépes ételeket fogyasztunk. A természetes körülmények között élő népeknél azért fordul elő minimális fogszuvasodás, mivel ők kemény, alig főtt-sült, rostos és rágós ételeket esznek, táplálékuk sok ásványi anyagot és vitamint, kevés szénhidrátot tartalmaz.


Gyakori étkezés

Általánosan elfogadott tény, hogy a szuvasodás veszélye egyenes arányban nő a szénhidrátok fogyasztásának gyakoriságával. Az egészséges fogak a főétkezésen kívül kibírnak néhány nassolást naponta, feltéve, hogy rendszeresen ápoljuk őket, azaz a főétkezések után fogat mosunk, fogselyemmel, fogkrémmel alaposan megtisztítjuk a fogunkat. Ne felejtsük el, hogy a nassolás nemcsak ételt jelent, hanem a cukrozott tea, a kávé és az üdítőital fogyasztását is!


A fogak felépítése

Egyes embereknél a fogromlás hamarabb alakul ki, másoknál később. Ebben a fogak kialakulásának ideje alatt nagy szerepe van a különböző ásványi anyagoknak és vitaminoknak (fluor, kálcium, foszfor, jód, D-vitamin, Magnézium, Cink, Vas, B vitaminok). Később ezek az anyagok a nyálon közvetítésével beépülhetnek a fog zománcába. A fogkrém fluorid-tartalmának ezért lehet jelentősége.

Sajnos a D-vitamin és kálcium ellátottság serdülőkorban nem nevezhető ideálisnak, pedig fontos lenne! Mivel sokan a monitorok előtt töltik az időt és gyakorlatilag nincsenek napon (természetesen nem a déli órák nagy melegére gondolunk), nem alakul ki a D-vitamin aktív formája, ezért gyakorlatilag D-vitamin hiányosak. A kalciumból és a jódból sem fogyasztunk eleget, de erről majd egy következő alkalommal…

Természetesen valamennyi szerepe a genetikának is van. Vannak szerencsés, jó fogazatú családok, akiknek kevesebb törődés is elég a fogaiknak, de vannak olyanok is, akiknél mindenkire jellemző, hogy idősebb korban elveszítik a fogaikat. Ezt az ikervizsgálatok is megerősítik (ezekkel lehet elkülöníteni az együttes nevelés, illetve az azonos genetikai állomány hatását). Ez azonban nem jelenti azt, hogy az adott genetikai hajlamot ne lehetne befolyásolni!

Aki többet törődik a fogápolással, annak garantáltan jobbak maradnak a fogai!
Ezzel sok szövődménytől és persze fájdalmas-kellemetlen beavatkozástól kímélhetjük meg magunkat.

Szólj hozzá a fórumban