Segíthet-e ezen az innováció, a széndioxid-adó, vagy a természet beárazása?

Mindaz, amit a jövő ígéretének tekintünk technikai oldalon, katasztrofális környezeti kockázatokat rejt magában. Még akkor is, ha némelyik éppen a környezetvédelemre hivatkozva születik meg.

A high-tech elektronikai- és hadiipar (optikai kábelek, lézerek, katalizátorok, számítógépek memóriái, mobiltelefonok, stb.) ritkaföldfémek nélkül nem létezhetne. Ezeket nagy anyagmennyiségek megmozgatása útján lehet csak kinyerni, többnyire vegyi feltárás útján. A kibányászott anyag 0,2 százaléka ritkaföldfém, a 98,8 százaléka toxikus hulladékokkal szennyezett meddő, amely a környezetet terheli.

A kínai ritkaföldfém-főváros, Baotou környezete rövid idő alatt holdbéli tájjá változott, kipusztult a növényzet, és kitelepítettek mindenkit a környékbeli falvakból, mert az itt élőknek az ivóvízbe szivárgó mérgező anyagok miatt tömegesen kezdett kihullani a hajuk.

Hasonló helyzetet tárhatunk fel az elektromos autók akkumulátorainak nikkel-, kobalt-, és lítiumszükséglete kapcsán is, de nehéz helyzetben vagyunk az elektromos motorok ritkaföldfémigénye okán is.

Egy elektromos autó előállítása a végső kibocsátás tekintetében nagyobb, mint egy hagyományos autó előállításáé, ugyanakkor az üzemeltetése csak fele kibocsátással jár. Ám nem érdemes ennek nagyon örülni. Egyrészt az a kérdés, hogy mikor gyártunk belőlük annyit, hogy az együttes kibocsátás meghaladja a jelenlegi technika kibocsátásának a szintjét, másrészt a légszennyezés csökkentése érdekében toxikus hulladékkal terheltük környezetünket.

https://azonnali.hu/cikk/20181019_a-novekedes-es-a-kornyezetvedelem-nem-megy-egyutt-ez-a-fajdalmas-valosag