A járványos hepatitis A vírusfertőzés védőoltással megelőzhető, alapvetően jóindulatú betegség. 2012-ben Budapesten, mostanában Szabolcs-Szatmár Bereg megyében volt több fertőzés.

A hepatitis A vírus az egész világon elterjedt fertőzés, ám lényeges eltérések láthatók az egyes régiók között. A fertőzés terjedési módjából következően az előfordulás szorosan kötődik az adott területen élők higiéniai és az adott terület csatornázottsági szintjéhez, a régió szocioökonómiai helyzetéhez. (Széklettel szennyezett tárgyakról, élelmiszerekről, kézről, vízből lehet megkapni, esetleg szennyezett nyersen fogyasztott zöldségektől.) Nem véletlenül kísérik szinte automatikusan Hepatitis A járványok a természeti csapásokat, katasztrófákat, árvizeket, földrengés sújtotta területeket, a nyomortanyákon, összezsúfoltan, fedél nélkül élő szegény rétegeket.

Külön katasztrófa nélkül is Afrika egyes részei, dél-Ázsia, dél-Amerika bizonyos régiói területén gyakorlatilag minden gyermek már korán átfertőződik, látszólag tünetmentesen, így a helyi járványok már ritkák, de az oda utazó fogékonyak megbetegedhetnek. A fejlettebb régiókban már a jobb higiénés viszonyoknak köszönhetően a fertőzést nem feltétlenül kapják meg a legfiatalabbak, vannak fogékonyak minden életkor csoportban. Az ilyen régiókban gyakran adódnak élelmiszerekhez, az azokat előállítók higiénés fegyelméhez – pl. fertőzött, nem hőkezelt kagylók, fagyasztott joghurt- és gyümölcskészítmények, félig szárított paradicsom, stb. fogyasztásához, az élelmiszerek nem megfelelő tárolásához - köthető járványok.

Észak Amerikában, Nyugat-, Észak- és Közép-Európában – így hazánkban is - alacsony előfordulás jellemző, míg a mediterrán országokban a járványügyi helyzet ennél rosszabb, regionálisan változó, de jóval több megbetegedés fordul elő, amit elsősorban az utazásaink során kell figyelembe vennünk.

Az Európai Unióban az elmúlt 15 évben jelentős csökkenést sikerült elérni a jelentett betegeket illetően. A legtöbb jelentett beteg 15 éven aluli, a szezonális csúcs az őszi hónapokra esik.

A már fertőző, még nem feltétlenül tünetes betegek felelősek a fertőzés terjedésért.

A viszonylag hosszú, általában 28-30 nap (15-50 nap) lappangási idő után a rövid bevezető szakra jellegtelen általános tünetek jellemzőek: levertség, rossz közérzet, étvágytalanság, korábban kedvelt ételek iránti undor, ritkán hőemelkedés, láz, izületi panaszok, kiütések. Az elsőként a szem fehérjén megjelenő sárgás elszíneződést a bőrön is nyilvánvaló sárgaság, sötét vizelet és világos széklet ürítése követi, ami már a májbetegség klinikai tüneteire mutat. A máj megnagyobbodik, a májtok feszülése fájhat is, gyermekkorban nem ritka a hasi fájdalom sem. A már „sárga" beteg a közhiedelemmel ellentétben érdemben már nem fertőz. A sárgaság csúcspontján gyógyszeresen szinte befolyásolhatatlan viszketés okozhat kínzó panaszokat. A lefolyás legtöbbször néhány hét, de a lábadozási szakasz lehet elhúzódó is, a betegek egy része jóval a sárgaság megszűnte után is még fáradékony, levert.

A Hepatitis A vírus okozta májgyulladás az esetek túlnyomó többségében magától gyógyuló fertőzés.

Ajánlott a hepatitis elleni védőoltás mindenkinek, aki nem szeretne heteken át beteg lenni, illetve szeret a környező, Magyarországnál kedvezőtlenebb hepatitis A járványügyi helyzetű országban- pl. a horvát, bolgár, török, stb. tengerparton - nyaralni, pihenni. Feltétlenül ajánlott azonban minden, bármilyen eredetű májbetegségben szenvedő gyermek vagy felnőtt részére.