A tiszafüredi fertőzés óta egyre több szó esik a lépfenéről, de kevesen tudják, hogy valójában mi is ez.

Az anthraxnak is nevezett betegség embereknél ritkán fordul elő, többnyire azoknak kell fokozottabban ügyelniük, akik állatokkal vagy állati eredetű termékekkel dolgoznak.

Mi a lépfene?

A lépfene, más néven anthrax általában a kérődző (szarvasmarha, juh, kecske és ló) állatokat megbetegítő, bakteriális fertőző betegség. A betegség neve abból a megfigyelésből származik, hogy a véráramfertőzés következtében a beteg állatok lépe megnagyobbodik, és feketés-barnásan elszíneződik

Az ember akkor kaphatja el a betegséget, amikor fertőzött állattal kerül közvetlen kapcsolatba (hús- vagy bőrfeldolgozás) vagy a fertőzött állat nem eléggé megfőzött húsából, tejéből fogyaszt. A lépfene baktérium igen ellenálló, akár évtizedekig is képes fertőzőképes állapotban megmaradni a talajban vagy a kutak iszapjában, állatszőrön.

Mik a tünetei?

A lépfene bőrön keresztül, belégzéssel vagy étkezéssel juthat az emberi szervezetbe. Az embernél a leggyakoribb, amikor a bőr sérülésein jut be a lépfene baktériuma. Ilyenkor rovarcsípéshez hasonló, viszkető, apró piros csomó alakul ki, amelyből egy-két nap alatt hólyag, majd tályog keletkezik. A tályog közepe feketésen elszíneződik, a fertőzött területhez közeli nyirokcsomók pedig megduzzadnak. A fertőzés antibiotikummal jól gyógyítható, de kezelés nélkül az esetek 20 százalékában halál is bekövetkezhet.

Az étkezéssel bekerült kórokozó akár 17 napig is lappanghat, mielőtt tünetek jelentkeznek. Jellemző tünetek az étvágytalanság, láz, hasfájás, majd véres hányás, illetve a véres széklet. Kezelés nélkül ez a betegségtípus az esetek 20-60 százalékában halálos.
A belégzéssel a tüdőbe kerülő lépfene lappangási ideje 60 nap is lehet, az embereknél ritkán fordul elő. A betegség kezdetén a magas láz és hidegrázás mellett a beteg légszomjra panaszkodik, majd gyors lefolyású, mellkasi gyulladás alakul ki nála. Ez a típus egy-két nap alatt halált okoz, de fontos tudni, hogy a fertőzéshez olyan sok bacilusnak kell a tüdőbe kerülnie, aminek igen kicsi az esélye.
Fontos tudni, hogy a lépfene emberről emberre nem terjed!

Hogyan előzhető meg a betegség?

A betegség többnyire csak azokat fenyegeti, akik állatokkal dolgoznak. Ők ügyeljenek arra, hogy puszta kézzel semmiképpen se nyúljanak elhullott vagy beteg állathoz.

A lépfenét okozó baktérium 5-10 perces forralás vagy két órás, 160 fokos száraz hőkezelés (sütés) során elpusztul. Tehát a kellő ideig főzött vagy sütött húsok nem jelentenek veszélyt.

Kezelését a kórokozó kimutatása (tenyésztés, mikroszkópos vizsgálat) után mielőbb megkezdett antibiotikum-adás jelenti.

Csak a betegség súlyos szövődményeinek veszélye miatt kezelnek fertőzötteket kórházban, egyébként a környezetükre nem veszélyesek. A beteg ellátása során a fertőző betegségeknél szokásos higiénés szabályokat be kell betartani.

Az emberek számára kifejlesztett, törzskönyvezett oltóanyag a mellékhatások és kockázatok, valamint a ritka előfordulás miatt sem Magyarországon, sem más európai országban nincs forgalomban.