Ugye mindenki hallott (esetleg tanult) már a D-vitaminról, ami napfény hatására keletkezik a bőrünkben. Napfény nélkül szinte biztosan nem jutunk elegendő D-vitaminhoz. 

Ugyanakkor mindenki hallott a melanómáról is, ami egy (általában) festékes daganat, ami nagyon rosszul gyógyítható, gyorsan ad áttétet és a gyakoriságának növekedését a napozással szokták összefüggésbe hozni.

Korábban azt hittük, hogy a D vitamin csak a növekedés során, a megfelelő csont-sűrűség eléréséhez szükséges. Ezért etettek régen a gyerekekkel csukamájolajat (állítólag nagyon pocsék íze van) és ezért adunk most a kicsiknek D-vitamin cseppeket (Vigantol formájában).Ma viszont úgy látjuk, hogy a D vitamin valóságos csodaszer. Először is nem igazi vitamin, hiszen a szervezetünk állítja elő. Nem enzimek működését segíti (ko-faktor), hanem önálló receptorral rendelkező hormonszerű hatásokkal bíró anyag. Váza egyébként is azonos a szteroid vázas hormonokéval!

A D-vitamin csont-anyagcserében játszott szerepén felül gyakorlatilag minden úgynevezett civilizációs betegség kialakulásában vizsgálták és igazolták szerepét.Néhány ismert hatása:
A vékonybélben segíti a kálcium felszívódását.
A csontok fehérje- és ásványianyag-tartalmának szabályozója.
Segíti a fertőző betegségek elleni védelmet (vírusfertőzések, tuberkulózis, HIV )
Autoimmun betegségek gyakoribban D-vitamin hiányos emberekben (reumás sokizületi gyulladás, cukorbetegség I típusa, Crohn-betegség, SLE)
Szív- érrendszeri betegségek
Cukorbetegség II. típusa
Időskori csontritkulásban nem csak a betegség súlyosságával, hanem az elesések gyakoriságával is kapcsolatban van a szintje. Az elesés időseknél gyakran combnyaktörést és súlyos szövődményeket jelent…
Rák – ez talán a legizgalmasabb és legnehezebben megválaszolható kérdés. A tapasztalat azt mutatja, hogy a D-vitamin-szintek és daganatos megbetegedések gyakorisága között van összefüggés. Főként emlőtumor, vastagbél-tumor, prosztatarák esetében ismerünk ilyen adatokat. Arról azonban még nincs meggyőző vizsgálati eredmény, hogy a jobb D-vitamin-ellátottság csökkentené a daganatos betegségek előfordulását. Nem közvetlen bizonyítékok alapján azonban sokat ezt gondolják.

Azt már látjuk, hogy D-vitaminra biztosan szükségünk van. Ami megdöbbentő, hogy legtöbben D-vitamin-hiányosak vagyunk!
Honnan tudjuk?
Egyrészt ismerjük (mert időnként megkérdezik a lakosságot nagy vizsgálatok kapcsán) a táplálkozási szokásainkat és ezzel a megevett táplálék D-vitamin mennyiségét. Ez biztosan nagyon alacsony, átlagosan a kívánatos szint felét sem éri el.Másrészt tudományos célból mérnek D-vitamin szintet.

D-vitamin források:
Halak, máj, tojás, dúsított élelmiszerek (margarin, tej, tejtermékek)

Mi a teendő?
A D-vitamin szintünket elég kevés helyen tudják megmérni, nem is olcsó vizsgálat.Ésszerűbb figyelni a táplálkozásunkra és a napon való tartózkodásra is. Na nem a nyáron, déli órákban való, órákig tartó napozásról beszélek, mert az garantáltan leégéshez vezet! De figyeljünk arra, hogy minden évszakban töltsünk időt szabad levegőn úgy, hogy a bőrünk egy részét érje nap! Fontos, hogy ablaküvegen át, illetve fényvédő krémek alkalmazása mellett a szükséges UVB sugárzás (290-315 nm hullámhosszú) nem jut el bőrünkbe. A mi éghajlatunk alatt október közepétől márciusig alig jutunk hasznosítható napfényhez az alacsony szögben beeső napfény miatt. Figyeljünk arra is, hogy sötétebb bőrűeknél (vagy ha már lebarnultunk) több fény szükséges az elégséges D-vitamin mennyiség kialakulásához a pigmentek árnyékoló hatása miatt.
Sok orvos tanácsolja D-vitamin cseppek szedését is. Ezt nyilván orvossal kell megbeszélni. Kamaszkorban napi két csepp a hazánkban kapható D-vitamin-készítményből biztonsággal alkalmazható (Prof. Szabó András, a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekklinikájának igazgatója és más szakértők véleménye alapján) és mindenkinek szükséges.