Azaz a naponkénti rendszer

A lantinból eredő kifejezés a circa (körül, megközelítőleg) és a diem (nap) szavakból tevődik össze.

Napszaki ismétlődést mutat például a táplálékfelvétel vagy az alvás, de hasonló mintát követ egyes hormonok termelődése (így nagyon nem mindegy, hogy hormonvizsgálathoz mikor vesszük le a vért), vagy akár testhőmérséklet normál ingadozása. Lelki folyamatainkban is megfigyelhető naponkénti ritmus, normál esetben például a hangulatunk a nap első felében jobb, estére általában kissé rosszabb lesz. Ugyanez igaz a koncentrációra, stressztűrő képességünkre is. Talán megfigyelted, hogy a napszaktól függően akár egy edzés is élvezetesebb vagy fárasztóbb lehet.

A testhőmérséklet változása (forrás: http://www.alvascentrum.hu/img/docs/kronoterapia.pdf)

A cirkadián rendszer a szervezet egyik fő szabályozója. Az emberi agyban a hypothalamuson belül a nucleus suprachiasmaticusban helyezkedik el a fő "test óra", ami szabályozza a perifériás órákat, amelyek csaknem minden sejtben megtalálhatók (pl a szívben, a májban, az izmokban, a zsírszövetben). A cirkadián ritmust külső környezeti jelek befolyásolják azáltal, hogy be- vagy kikapcsolják a szervezet belső órafunkció-génjeit. Ilyen hatások a fény, a hőmérséklet, a táplálkozás ritmusai.
A mai világban azonban a mesterséges fényeket használunk, gyakorlatilag 22 fokban létezünk (fűtünk és hűtünk amikor az kell) és bármikor eszünk, amikor kedvünk van. Ráadásul olyan hatalmas távolságokat teszünk meg időzónákon keresztül, ami teljesen megzavarja ezt a rendszerünket.
A cirkadián ritmus egy olyan evolúciósan konzervált biológiai folyamat eredménye, amely jelen van az emberek mellett a növényekben, gombákban és állatokban is.
Vannak arra utaló jelek, hogy az életvitel és a belső óra által diktált ritmus közötti összhang rendszeres megbomlása összefüggésben áll több civilizációsnak nevezett betegség kialakulásával. Ilyenek a cukorbetegség, az elhízás, a magas-vérnyomás.

2017-ben három amerikai tudós, Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat a cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért.

A közelgő óraátállítás kapcsán szokott szóba kerülni a cirkadián ritmus, de valójában mi magunk sokkal többet teszünk a felborításáért, mint az az egy óra.
Ha tudsz, törekedj rendszerességre, a szervezeted meghálálja!