Egészségi hatás. Van, vagy nincs?

A szervezet napi működését, más néven a cirkadián ritmust - azaz a testhőmérséklet, a cukoranyagcsere, a légzés, a keringés, az alvás és ébrenlét rendjét - az agy, pontosabban a hipotalamusz szabályozza.
Ha ez a ritmus éjszakázás, alváshiány, rendszertelenül, több műszakban végzett munka, vagy egyéb okok miatt felborul, az a megszokottól eltérő hormontermelődést eredményezhet, amely hatással van számos élettani folyamatra.

Kisebb mértékben ugyan, de az óraátállítás miatti egy órányi eltérés is hasonlóképpen felborítja a cirkadián ritmusunkat. Bár ez tartós egészségkárosodást nem okoz, de az első néhány napban azért szervezetünknek alkalmazkodni kell a változáshoz.
Az óraátállítás az alvási ritmusunkat borítja fel leginkább, problémákat is okozhat.
Szakértők álláspontja szerint körülbelül fél óra eltolódás az, amit minden további nélkül tolerálni tudunk. Folyamatosan zajlik a vita arról, hogy mekkora nehézséget okozhat az óraátállítás, illetve hogy mi az, amit biztosan a rovására írhatunk.

Egy közelmúltbeli brit vizsgálat alapján a kutatók kiszámították, hogy ha a javaslatok hatására októberben az órát nem vissza, hanem előre állítanánk egy órával, az plusz 200 órányi világosságot jelentene éves szinten. Ez pedig azt is jelentené, hogy a gyerekek éves szinten átlagosan többet mozognának: a mostani napi átlag 33 perc helyett 35 percet.
Sokan legyinthetnek erre, hogy az a két perc nem számít sokat. Mivel azonban a gyerekek a késődélutáni, kora esti órákban a legaktívabbak - függetlenül attól, hogy hol élnek, milyenek a szociokulturális körülményeik, milyen az anyagi helyzetük, elhízottak-e -, így sokat számíthatna a téli hónapokban, ha a délutánok nyúlnának meg. Ez ugyanis minden gyerekre hatna, ami átfogóan befolyásolná a társadalom egészségét.

A többség a nyári időszámítást hagyná meg

Egy online kutatás szerint 85 százalék megszüntetné a félévente esedékes időzónaváltást.
A felmérés szerint (de vegyétek figyelembe egy ilyen felmérés torzítási lehetőségeit) minden második megkérdezettnek volt már konkrét kára az ilyenkor jelentkező időeltolódásból. A résztvevők 35 százaléka mondta, hogy a félévente esedékes óraátállítás idején napokig nem tudja kialudni magát, és minden tizedik válaszadóval előfordult már, hogy elkésett vagy túl korán érkezett a váltás miatt. Érdekesség, hogy arányaiban több nő panaszkodott álmatlanságra, viszont a férfiak gyakrabban nézték el az órát. Ugyanakkor az eredmények alapján a lakosság 5 százalékának nem csak apróbb kellemetlenségeket okoz az óraátállítás, hanem egészségügyi problémái is vannak ilyenkor.

A több mint 6000 fő körében végzett felmérés szerint a magyarok háromnegyede a nyári időszámítást választaná, ha tehetné. Ezzel összefüggésben a megkérdezettek 45 százaléka mondta, hogy kifejezetten azért ellenzi az óraátállítást, mert a téli időszámítás szerint a nyáron megszokotthoz képest még hamarabb sötétedik délután, így a hosszú téli estéken passzívabbnak, lehangoltabbnak érezzük magunkat. A téli időszámítás ugyan közelebb áll a csillagászati időhöz, de a többség valószínűleg úgy érzi, hogy már kevésbé illeszkedik az életmódunkhoz.

Bár a téli időszámítás kezdete nem okoz különösebb problémát, statisztikai tény, hogy a nyári időszámítás kezdetén megnövekszik a balesetek, szívinfarktusok száma, s a szervezetünk alkalmazkodása jó pár napba, esetleg hetekbe telhet.