Ki vagyunk éhezve a friss gyümölcsökre, zöldekre. Vegyünk dél-amerikai banánt vagy mangót? Vagy maradjunk mégis a kompótoknál?

Csak leugrasz a sarki boltba, és dél-amerikai banánt, kanadai almát vagy spanyol szamócát veszel. A globális gyümölcsöskert látszólag a fogyasztók paradicsoma. De vajon mi kell ahhoz, hogy eljussanak hozzánk ezek a gyümölcsök olyan messziről? Mit művelnek a banánnal, az almával vagy a szamócával, hogy akár hetekig, hónapokig is frissnek tűnjön?

Hűtés és légtérszabályozás

Nem csupán a messzi földekről érkező, de a hazai termékek számára is szükség van a legegyszerűbb eljárásra hűtésre. Ilyenkor körülbelül 0–5 C-fokon tartják a gyümölcsöket. Általában ezen a hőfokon lassúbbak a fiziológiai, kémiai és mikrobiológiai változások, ám gyümölcsönként nagyon különböző lehet a szükséges hőmérséklet.
Egyre elterjedtebb a szabályozott légtérben tárolás, aminek lényege, hogy alacsony oxigén- és magas szén-dioxid-tartalmú légtérben tartják a gyümölcsöt. Ez tiszta, semmilyen vegyszert nem igénylő eljárás, valójában az oxigén elvonásával a gyümölcs romlását lassítja le, a gyümölcshús szilárd marad, és a fontosabb összetevőket sem veszti el.

Vegyszeres eljárások

A leszüretelt gyümölcsöket gombaölő és baktériumokat is ölő vegyszerekkel és növényvédő szerekkel kezelik. Az oldatot permetezéssel vagy gyakrabban az oldatban történő áztatással viszik fel a gyümölcsök héjára. A súlyveszteséget okozó párologtatás csökkentésére pedig viaszréteggel vonják be a gyümölcsök héját. Általában a viaszban fürdetést a vegyszerekkel együtt alkalmazzák. Az önmagában történő vaxolás, amikor csak vékony viaszréteggel vonják be a gyümölcsöt, talán nem ártalmas. Ilyenkor szép fényesnek látszik pl. az alma.
Azonban a vegyszerek a gyümölcs héjában maradnak, alapos mosással sem lehet maradéktalanul eltávolítani. Azoknál a gyümölcsöknél, amelyeket meghámozunk, ez nem is nagy probléma, de ha a héjat is fel szeretnénk használni, akkor erre gondolni kell.

Kényszerérlelés és banánüzem

A kényszerérlelés során a gyümölcsöt félig érett állapotban szüretelik, és a szállítás, illetve árusítás során éri el a teljes érettséget. Ez a spanyol szamócánál például azt jelenti, hogy 70 százalékos érettségben, még félig fehéren rakják a kamionokba, és öt nappal később a budapesti hipermarket gyümölcsöspultján nyeri el végleges színét és állagát. Aki kóstolt már kényszerérlelt gyümölcsöt, tudja, hogy ízben meg sem közelíti a napfényen érett párját.
Különösen érdekes a banánérlelés folyamata, amely a természetes éréstől már teljesen elrugaszkodott eljárás. A zölden leszedett gyümölcs 13,5 Celsius-fokos kamrákban érkezik meg valamelyik nagy európai kikötőbe, innen szállítják többek között magyarországi banánérlelő üzemekbe. Itt egy 4–8 napos kezelés következik, melynek során a tárolót felfűtik („banánérlelő meleg"-re), majd etiléngáz beadagolásával kezdődik az érlelés.

Erről többet is olvashatsz pl. itt
http://www.nagybani.hu/multimedia/pr/vendeg-&-hotel-2012-01-02-PR-cikk.pdf

vagy itt:
http://www.hklszaklap.hu/web-hkl/index.php?option=com_content&id=75

Kiderül például, hogy a banánérlelést banánmesterek irányítják.
Az „érett gyümölcsöt" ezután visszahűtik, majd így szállítják a hazai üzletek valamelyikébe. A mesterségesen érlelt banánt ismerjük, a valódit én sem kóstoltam.

Mit tehetünk?
• Vásároljunk bio terméket, ha megtehetjük. Nem mindig annyival drágább, mint gondolod.
• Mossuk meg jó alaposan fogyasztás előtt és a héjat (citromhéj) csak akkor fogyasszuk, ha feltüntették, hogy fogyasztásra alkalmas. A kezünket is érdemes megmosni a narancs megtisztítása után az elfogyasztása előtt.
• Dobjuk ki a csomagolópapírt! Ez biztosan vegyszeres, ne használjuk újra.
• Fogyasszunk idény-gyümölcsöt és olyat, ami nem utazott sokszáz km-t. Ha a hazait választod, akkor az itteni termelőket is támogatod.