2 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik évente Magyarországon.
Közel 200 ezer forintot tudnánk megspórolni a tudatos élelmiszervásárlással.

80 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik évente az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság Élelmiszerbiztonsági Tanácsának legfrissebb felméréséből. Amellett, hogy az élelmiszer kidobása nemcsak felesleges terhelést jelent a környezet számára, de etikai kérdéseket is von maga után. Az Európában és az Egyesült Államokban kidobott élelmiszer negyedéből a világon élő 1 milliárd alultáplált ember jóllakhatna, nem beszélve a kidobott élelem környezetromboló hatásáról. Ideje odafigyelnünk arra, hogy miből és mennyit vásárolunk.
Beláthatatlan következményekkel jár, ha a sok pénzért megvásárolt élelmiszer pár nap után a kukában végzi. Gondoljunk csak bele: ilyenkor nemcsak az ételt dobjuk ki, hanem az előállítása során keletkezett összes erőforrást: a vizet a locsoláshoz, a tároláshoz és szállításhoz használt energiát, a boltokban az adott élelmiszer hűtéséhez használt energiát. Tehát az ételhulladék kérdése nemcsak az értelmetlen pazarlás miatt fontos kérdés, de a bontatlanul kukába dobott élelmiszerek a környezet számára is súlyos terhelést jelentenek. Habár az étel könnyen lebomlik, eközben nagymértékű üvegházhatású gáz, körülbelül évi 170 millió tonna szén-dioxid keletkezik.
Magyarországon 2 millió tonna, vagyis személyenként évente 200 kilogramm ennivaló megy a kukába – derül ki a Tudatosvásárló cikkéből. A háztartásokban átlagosan keletkező ételhulladék megelőzése kb. 600 eurónyi, azaz majdnem 200.000 forintnyi megtakarítást jelentene évente. Az élelmiszer-hulladék 42%-a a háztartásokban keletkezik – derül ki az Európai Környezet Ügynökség adataiból. Ezeken a számokon könnyen változtatni tudunk, ha odafigyelünk vásárlási, tárolási és főzési szokásainkra, ugyanis látható, hogy elsősorban mi vagyunk a felelősek az élelmiszer-hulladék keletkezésért. Pár egyszerű és tudatos lépést kell csak megtenni és szokássá alakítani a fent említett pocsékolások elkerülésére.

Íme néhány egyszerű tipp:
1. Listakészítés: mielőtt vásárolni indulunk, nézzünk körül otthon. Mi az, amiből még elegendő van, és mi az, amit be kell szerezni.
2. Rendszerezés: ha mégis több minden van egy adott termékből a hűtőben, szekrényben, tegyük előre a romlandókat, hátra a tartósakat, illetve legyenek az első helyen a hamarabb lejáró szavatosságú élelmiszerek.
3. Fagyasztás: ha véletlenül túlszámoltuk magunkat és többet főztünk a kelleténél, nyugodtan fagyasszuk le. Az étel így nem romlik meg, és bármikor előkapható a fagyasztóból. A kifli, a kenyér, a zsemlye például remekül fagyasztható és olvadás után is ugyanolyan friss marad, mint amikor a boltban megvásároltuk.
4. Kreativitás: elfogyott a főzelék, de maradt még a pörköltből? Gond egy szál se: isteni finom tésztával vagy nokedlivel is. Tálaljuk azzal másnap.
5. Átláthatóság: nagyon fontos, hogy átláthatóan rendszerezzük a hűtőben, kamrában lévő élelmiszereket. Így mindig tisztán látjuk, miből mennyi van otthon.

Az idei kampány célja, hogy megértesse az emberekkel egyéni felelősségüket és hogy döntéseikben szemponttá váljon a környezetvédelem. „Számomra nagyon fontos, hogy a hazai termelésű élelmiszereket vásároljam meg, és ne az olyanokat, amiket egy másik kontinensről szállítanak ide. Tehát válasszuk a hazait, továbbá fontosnak tartom azt is, hogy olyan termékeket válasszunk, amelyek minél kevésbé vannak becsomagolva, hogy ezzel is csökkentsük a hulladékot magunk körül" – mondta Bárdosi Sándor, olimpia ezüstérmes birkózó.
További környezetvédelemről és a tudatos fogyasztásról szóló tanácsokat és tippeket talál a Médiaunió idei kampányának weboldalon, a www.nemnehez.hu-n, valamint a kampány „Nem nehéz" Facebook oldalán.