Már írtunk a transzzsírokról, de hátha azt nem olvastad. Pedig fontos!
A transzzsírsavak az élelmiszeripar kedvelt alapanyagai, mivel hosszabban eltarthatóvá teszik az élelmiszereket, hiszen nehezebben avasodnak, mint a hagyományos zsiradékok. Az egészségügyi szakemberek azonban már korántsem olyan lelkesek a zsírsavak e típusa iránt, mint az élelmiszergyárosok: egy sor tanulmány egyértelműen a transzzsírokat teszi felelőssé a szív- és érrendszeri problémák, köztük az érelmeszesedés és a szívinfarktus jelentős részéért. De nemcsak a szív és az erek nem szeretik a transzzsírsavakat, hanem a központi idegrendszer sem.
A transzzsírok európai helyzetével foglalkozott a British Medical Journal című lapban nemrégiben megjelent tanulmány (BMJ Open 2012;2:e000859 doi:10.1136/bmjopen-2012-000859). Az ebben nyilvánosságra hozott adatok szerint egy nyugat-európai átlagember 1976-ban napi 6 gramm transzzsírt fogyasztott, mely 1996-ra napi 2,6 grammra csökkent. A javulás ellenére bőven van még tennivaló, hiszen vannak bizonyos ételek, melyekben különösen bőségesen „teremnek” a transzzsírsavak: ilyenek a nápolyik, a mikrohullámú sütőben elkészíthető popcorn, valamint a gyorséttermekben sült krumplival kínált bundázott húsok. A dániai adatok szerint az 5 milliós népesség 0,2-1 százaléka, azaz 10-50 ezer ember hetente többször is fogyaszt ilyen ételeket, melyekkel napi 5 grammnál is több transzzsírt visznek be a szervezetükbe.
Mennyi transzzsír kerül be a kosárba?
A már idézett dán felmérésben arra keresték a választ, hogy a transzzsírok felhasználását korlátozó, illetve a tudatos vásárlást ösztönző stratégiák hatása mennyiben mutatkozik meg a fogyasztásban. Ehhez 16 uniós ország adatai alapján 2005-ben, majd 2009-ben olyan fogyasztói kosarat állítottak össze, melybe a transzzsírtartalom szempontjából kritikus élelmiszerek kerültek bele. A panírozott csirkehúsból és sült krumpliból álló gyorséttermi menüből 70 adagot, a mikrohullámú popcornból 90 csomagot, míg a „részlegesen hidrogénezett növényi zsiradékot” tartalmazó kekszekből, süteményekből és nápolyikból 442 mintát elemeztek. A 2005-ben elvégzett első analízis szerint Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban tartalmazzák a legtöbb transzzsírt a kekszek, sütemények és nápolyik (100 grammonként 10-15 grammot), míg például Franciaországban, Németországban és az Egyesült Államokban kevesebbet, de még így is jóval többet, mint 2 grammot. Négy évvel később már jobb volt a helyzet, de az említett három kelet-európai országban még akkorra sem sikerült 2 gramm alá szorítani a transzzsírok mennyiségét.
Ami a gyorséttermeket illeti, nem mindegy, hol adja a fejét valaki hamburgerezésre: míg az egyik legnagyobb gyorsétteremlánc koppenhágai egységeiben 100 grammonként 1 gramm transzzsírt tartalmaztak az ételek 2005-ben, Londonban már ennek több mint hétszeresét. A főként csirkéből készült fogásokat kínáló másik nagy lánc éttermeiben még nagyobb különbségek mutatkoztak: a pozitív végletet Németország képviselte 1 grammal, míg a negatív végletet éppen hazánk 24 grammal. Négy évvel később jelentősen javult a helyzet: Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban egyetlen mintában sem találtak 1 grammnál több transzzsírt.
Az első mintavétel alkalmával a kelet-európai országokból származó popcornban jóval több transzzsírsavat mutattak ki, mint a német, francia vagy brit termékekben, ami 2009-re jelentősen csökkent, de még így is jelentős maradt. Mindeközben a nyugat-európai országokban forgalmazott popcornokban egységesen 1 gramm körüli értékre sikerült szorítani a transzzsírok mennyiségét.Összefoglalóan azt állapítják meg a szerzők, hogy a transzzsírtartalom szempontjából kritikus, népszerű élelmiszerek paraméterei 2009-re Nyugat-Európában igen kedvezően változtak, míg Kelet-Európában a csökkenés ellenére továbbra is kritikus a helyzet.
A teljes cikket itt olvashatod:
http://www.medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/tiltsuk_be_ezeket__ne_mergezzuk_az_embereket?utm_source=newsletter&utm_medium=medicalonline_hirlevel&utm_campaign=9518
Az OETI honlapján megtalálhatjátok néhány hazai élelmiszer transzzsírtartalmát. Van min csodálkozni!
http://www.oeti.hu/download/tfacsop.pdf
A transz-zsírsavak nagy része a növényi olajok ipari mesterséges keményítése, más néven hidrogénezése során keletkezik, amikor azok folyékony halmazállapotból szilárd vagy fél-szilárd halmazállapotúvá válnak.
Sok tinédzser, különböző megfontolásokból a vegetáriánus étkezési módot választja.Többek között, mert így fejezi ki, hogy sajnálja az állatokat, mert máshogy akar viselkedni, mint a többiek, mert fogyni akar, mert olyan híreket olvasott, hogy ezzel csökkenteni lehet a környezetszennyezést, mert bizonyos, számukra szimpatikus vallási irányzatok ezt tartják fontosnak...