A formákra vonatkozó kutatást ásványvizes palackok segítségével végezték el a kutatók, 12 különböző termék illetve márka sematikus ábráját felhasználva a márkanevek megjelenítése nélkül.

Az eredmények alapján a kedvenc formájú és a napi szinten fogyasztott ásványvizek eltértek egymástól. A legtöbben (17,2 százalék) a Theodora-palack formáját választották a kedvencüknek annak ellenére, hogy csupán a válaszadók 10  százaléka tartja magát az ásványvizet a kedvencének, és mindössze 7 százalék fogyasztotta naponta (a leggyakrabban fogyasztott ásványvíz a Szentkirályi és Naturaqua voltak, ezeket követte csak a Theodora és Nestlé Aquarel). A Naturaqua szoros versenyben volt a Theodorával, a válaszadók 17 százaléka ezt az üvegformát választotta kedvencének, ami ahhoz képest, hogy 25 százalék a kedvenc vizének tartotta, és 17,7  százalék naponta fogyasztotta, nem is jelent túl magas értéket. Viszonylag sokan, a válaszadók 14,5 százaléka választotta a Mizse ásványvizet, ami szintén az adott forma meggyőző hatására enged következtetni, hiszen alig több mint 3  százalék tartja kedvenc ásványvizének és napi szinten mindössze 6 százalék fogyasztja. Majdnem 10 százalék választotta a Visegrádi ásványvíz formáját, és ennek ellenére csak 1,5 százalék az, aki kedvenc vizeként jelölte meg, s csak 1,2 százalék fogyasztja naponta.

A formák és a megkérdezettek választása nemek szerint   (kék: férfiak, piros: nők választották nagyobb arányban)

A legkedveltebb Szentkirályi ásványvizet, melyet a megkérdezettek közel 20 százaléka naponta fogyaszt, és 27 százalék a kedvencének tartja, csupán 19 fő, a megkérdezettek (4,7 százalék) választotta a kedvenc formájaként. Ez a forma jellegtelenségével és kevésbé esztétikus voltával magyarázható a kutatók szerint. A válaszadók 13 százalék választotta a három különleges forma valamelyikét, ami a fogyasztás és kedvenc ásványvizek megnevezésével összehasonlítva előkelő helynek számít és arra enged következtetni, hogy a különleges forma figyelemfelkeltő jellege miatt esett az adott vízre a választás.

Az eredmények alapján a kutatók egyértelműen arra a megállapításra jutottak, hogy a különleges és egyedi formák – ez esetben körvonalak – sokkal jobban szerepeltek a vakteszten, mint a termékválasztás során az azokhoz tartozó termékek, márkák. A több mint 400 megkérdezettnek mindössze negyede választotta a forma választásakor a kedvenc márkájához tartozó palackot. Azt is megállapították továbbá, hogy ez, vagyis a kedvenc ásványvíz és az ahhoz tartozó forma eltalálása függ a márkahűségtől, vagyis azok, akik hűek és gyakrabban fogyasztanak egy adott márkát, forma alapján könnyebben beazonosították a terméket.

A formáknál a szakirodalom megkülönböztet továbbá férfias és nőies formákat, ezért a kutatók azt is megvizsgálták, hogy milyen összefüggésben van a formaválasztás a válaszadó nemével. Több más mellett megfigyelték például, hogy a nőknél a kedvenc forma a Theodora ásványvízé volt, mégpedig nagyobb arányban, mint annak összesített, két nemre vetített eredménye, ami akár azzal is magyarázható, hogy a Theodora üvege rendkívül lágy formát testesít meg, sok az íves vonal, a karcsú nyakrész mind-mind a szakirodalomból ismert nőies elemek, ami a nők számára elviekben sokkal inkább vonzó.

A két nem átlagához mérten szintén jól szerepelt az ugyancsak nagyon nőies formákat használó Visegrádi ásványvíz üvege. A férfiak esetében a kedvenc üvegforma a Naturaqua lett 19 százalékkal, ami magasabb érték, mint a nőknél. Magyarázatként itt is szolgálhat az, hogy a férfiak sokkal inkább a letisztult, kevésbé íves formákat részesítik előnyben a szakirodalom szerint, ami a Naturaqua üvegére kimondottan jellemző, hiszen a nyakánál nem szűkül annyira össze, s ezáltal összességében egy keményebb formavilág tárul elénk. A kutatás készítői szerint a férfiak választását magyarázhatja az, hogy a választásukkal, vagyis az ilyen vonalakkal rendelkező palack vásárlásával a külvilág felé határozottságot és erőt közvetítenek.

A kutatásokat Dörnyei Krisztina Rita, egyetemi adjunktus, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézetének munkatársa, valamint Bebők Viktória és Horváth Daniella egyetemi hallgatók készítették, Horváth Daniella formával foglalkozó dolgozata nyertes lett az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) termékpolitikai döntések kategóriájában.

A teljes cikket itt olvashatod:
http://www.elelmiszer.hu/friss_hirek/cikk/kek_izu_csoki_es_noies_asvanyvizek?utm_source=newsletter&utm_medium=elelmiszer_online_napi_hirlevel&utm_campaign=9880