Mindenki dr google-hoz fordul, de honnan tudhatnánk, hogy igaz-e amit olvasunk?
Az ember megnézi a világhálón, hogy mit írnak a betegségéről, vagy az ismerőse bajáról, ez megúszhatatlan. De biztosan jó ötlet, ha elhiszünk és megosztunk valamit, ami elsőre szenzációsnak tűnik?
„A Credibility Coalitionnal (Hitelességi Koalíció) együtt működve most a száz, 2018-ban megjelent legnépszerűbb cikket vették górcső alá. A hívószavak, amelyekkel rákerestek az írásokra a következők voltak: oltás, betegség, egészség, vírus, immunrendszer. Az elemzésből kizárták azokat a cikkeket, amelyek egészségpolitikával foglalkoztak, vagy explicite véleménycikkek voltak, és nem tudományos tényekként közölték a bennük foglalt információkat.
Az első tíz találatot azután klinikai orvosokkal, a területek szakértőivel nézették meg, a többi kilencvenet a Health Feedback saját szerkesztői vizsgálták, vajon tudományosan mennyire hitelesek. A vizsgálat szempontjait hét pontban meghatározott iránymutatás szerint végezték a szakemberek.
Kiderült, az első tíz legnagyobb számban megosztott cikk háromnegyede félrevezető vagy hamis információt terjesztett, és csak három kapta meg a magas hitelességi fokozatot. Négy közepesen elfogadhatóan volt megalapozott, azaz a bírálók nagy pontatlanságokat nem, de félrevezető információkat találtak bennük. (A három magas minőségű cikket a Time Magazin publikálta.) Három cikk volt nagyon alacsony minőségű, ezek közül kettő kétes hitelű webhelyen jelent meg, egy a Guardianban, de az nem újságírótól származott, hanem egy könyvből vett részlet volt.
Az eredmény a várakozásokat tükrözte, a szenzációhajhász, ugyanakkor túlzásokat, logikai képtelenségeket tartalmazó címek, rövid tartalmi ismertetések direkt kattintásvadász módon voltak megfogalmazva. A minden, amit az elhízásról tudtál című Huffington Post cikk megosztotta a szakértőket, ennek oka az volt, hogy leírtak túlságosan is az egyéni megszólalók anekdotáira, tapasztalataira támaszkodtak, bár a szerző megszólaltatott tudósokat is.
2018 legfelkapottabb cikke a marihuána (cannabis) gyógyhatásáról szólt, egymillió feletti megosztással. A súlyos pontatlanságokkal teli írás szerint a marihuána kevésbé káros, mint az alkohol, ez a nézet egyébként széles körben elterjedt a fogyasztók körében."
A teljes cikket elolvashatod itt:
https://nepszava.hu/3052058_akinek-fontos-az-egeszsege-ne-higgyen-el-mindent-ami-az-interneten-szembejon
Hogy mi a megoldás?
Egyrészt nézd meg a szerzőt (ki az és mi a végzettsége, mivel foglalkozik) és figyeld azt is, hogy hol jelent meg a cikk!
Próbáld a nagyon szélsőségesen jó, vagy totálisan rossz véleményeket eleve kiszűrni: ha valamiről azt írják, hogy mindenre jó, az nyilván eleve gyanús pl.
Ha van olyan ismerősöd (akár tanár, orvos, vagy egyetemista) aki számodra hiteles, akkor kérdezd meg a véleményét. Lehet, hogy ez árnyalja a képet.
Ha egy szenzációsan új dologról van szó, akkor pedig biztosan érdemes várni egy kicsit. Általában a szenzáció lecseng és kiderül, hogy sajnos nem oldódott meg egy csapásra a probléma.
Ott tartottunk (tegnap), hogy az internet hasznos, de veszélyes is.Meg kell tanulni kezelni, főként azoknak, akik gyakran használják és személyes tartalmakat is feltesznek.
Tehát például neked.
A 25 európai ország 25ezer 9-16 éves nethasználó fiataljai közül a magyaroknak van a legtöbb ismerőse valamelyik közösségi oldalon. A magyarok 46 százaléka 100-nál is több visszaigazolt kapcsolattal rendelkezik – ezt csak Nagy-Britannia és Belgium (42-42%) közelíti meg, míg az uniós átlag mindössze 29 százalék. Akkor ez azt jelenti, hogy jól használjuk a netet?