Genetikailag-módosított-szervezetet jelent. A GMO körül elég sok vitáról lehet hallani. Mivel a TE jövődről van szó, nem árt, ha képben vagy.

A genetika a korszak tudományának nagy reménysége. Tőle várjuk, hogy általa megértjük a saját magunk működését és talán az egész természetét. Egyre inkább beleavatkozunk a gének működésébe.

Tudunk klónozni. Ez azt jelenti, hogy egy testi sejtből (az ivarsejt helyett) előállítunk egy genetikailag vele azonos egyedes. A beavatkozás lényege, hogy egy megtermékenyített petesejt magját lecseréljük egy testi sejt sejtmagjával, így az folytatja a fejlődést, belőle egy olyan egyed alakul ki, amelyik majdnem 100%-ban megegyezik azzal az egyeddel, amelyiknek a testi sejtjét felhasználtuk a beavatkozáshoz. Így lehetnek – lesznek is – a klónok.

A GMO sem kis beavatkozás! A létrehozott élőlény genetikai állományát változtatjuk meg. Egy egyedbe, legtöbbször valamilyen termesztett növényről van szó, olyan tulajdonságot viszünk át valamilyen másik egyedből, amire úgy gondoljuk, hogy nekünk, embereknek szükségünk van a növény sikeres termesztéséhez. Ez a leggyakoribb ok. Olvastam azonban olyat is, hogy a világító medúza „világításért" felelős tulajdonságát utcai fák genetikai állományába vitték be, ezzel próbálva helyettesíteni a közvilágítást. Merész ötlet és állítólag működik. Itt tehát egy állat génjét vitték át egy egészen más tulajdonságokkal rendelkező növénybe!

A problémát nagyon sokan, akik kicsit óvatosabban ítélik meg azt, hogy kontrollálni tudjuk-e az így beindított folyamatokat, eléggé aggasztónak találják. Fogalmunk sincs ugyanis arról, hogy ezek a mesterségesen, véletlenszerű helyre (ismeretlen gének mellé) bevitt új, idegen gének hogyan adódnak tovább az adott növény szaporodása kapcsán. Ráadásul a virágporok révén az egész természetbe szétszóródnak, nem-akarva is beporozhatnak növényeket, amikről a termelője vagy fogyasztója nem is tudja, hogy génmódosított virágporral termékenyült meg, így a mesterségesen bevitt gént is tartalmazza. Nagyon kevés tapasztalat van az ilyen génmódosított növények emberi (és állati) egészségre gyakorolt hatásáról. Annak ellenére így van ez, hogy az elérhető szója és kukorica nagyobb része már génmódosított. De ugyanez érvényes a gyapotra és a repcére is. Vannak aggasztó megfigyelések is, de bizonyíték nincs arra, hogy veszélyesek lennének. Ráadásul nagyon nehéz kimutatni, hogy egy adott növény génmódosított-e.

Hogy miért csinálja ezt az ember? Általában olyan ellenállóképességet igyekszik kialakítani a termesztett növényfajoknál, amik miatt könnyebb a nagyüzemi termesztés. Az ilyen módosított növények termesztésének környezeti terhe általában nem kisebb, mint a nem génmódosított fajtáké, sőt. Mivel az adott növény jól bírja a növényvédőszert, nyugodtan lehet azt használni a termesztésekor, így veszélybe sodorják a talaj élővilágát. A monokultúrák (búza- vagy kukoricatáblák) mellett amúgy is egyre fogy a természetes élőhely, elhasználjuk a talajt, amelynek nincs módja visszatermelődni sem.

A legnagyobb GMO-termesztő országok: USA, Kanada, Argentina, Brazília, India, Kína, Paraguay, Uruguay, Dél-Afrikai Köztársaság és Pakisztán. De Európában Spanyolország, sőt a szomszédos államok, Románia és Szlovákia is termeszt GMO növényeket.

Néhány ország, köztük Magyarország is, igyekszik GMO-mentes maradni, főként biztonsági okokból. Ráadásul sok ország, sok vásárló kifejezetten előnyben részesíti a GMO-mentes terményt, vagy vetőmagot.

Ha többet akarsz megtudni a GMO-ról, akkor ajánlom a Vidékfejlesztési Minisztérium interaktív oldalát – sok hasznos és jópofa információt találsz.

http://www.gmoterkep.hu/