Pornográfnak azt a műalkotást vagy ipari terméket nevezzük, amely minden különösebb pozitív érzelmi hatás nélkül, a nemi szervek közvetlen vagy éppen karikírozottan "felnagyított" mutogatásával a szexet, mint lecsupaszított, leegyszerűsített aktust ábrázolja.

A megformálás középpontjában a testek játéka, a szex - olykor meglehetősen durva - technikája kerül. A pornográf "műalkotás" azzal is kiérdemli az idézőjelet, hogy az esetek zömében nélkülözi a művészi értékeket.

Mi a pornográf alkotások célja? Elsősorban a kéj bemutatása úgy, hogy nézőjében, olvasójában (használójában) szexuális gerjedelmet keltsen. A pornográf termék ipari termék és nem művészeti alkotás.

Milyen veszélyeket rejt a pornó?

A még érintetlen fiatal lányok (főleg a lányok, mert a fiúk reakciója más), teljesen megijednek attól, hogy ilyen a szex. A pornó ugyanis felettébb kiábrándító és leleplező, a fodros, habos tinilány--fantáziákhoz képest. Abszolúte hiányzik belőle a romantika, az érzések, a szerelem, a hódolat, és mindaz, amire egy fiatal kislány vágyik. Az álmokhoz képest túlontúl durva.

Ugyancsak lányok problematikája, hogy megpróbálja hasonlítgatni magát a filmen látott nőkhöz. Ha pechje van, akkor gyönyörű, agyon-szilikonozott és festett mű-cicákkal forgatott filmet látott és ahhoz hasonlítgatva magát mindenképpen alulmarad a versenyben. Önmagát csúnyának, kövérnek, alacsonyabbrendűnek tartja. Elkeseredik, gátlásossá válik. Ha más európai filmet látott, netalán magyar amatőrökkel forgatott filmet (persze nem mindre jellemző!), akkor viszont vigasztalódik, bátorságot kap, mert olyan szép még ő is lehet. Nem véletlenül forgatnak filmeket csúnya, kövér nőkkel, törpékkel, gnómokkal. Hozzájuk képest ugyanis az átlag nő is királylánynak képzelheti magát, s ez nagy pszichés erő is lehet.

Ezzel szemben a fiúk a férfiak méreteihez hasonlítgatják magukat. Ebben azonban zömmel vesztesekké válnak! Hiszen a pornó "színészek" válogatottak, még csak nem is átlagosak. Merevedésükre sokszor rásegítenek, aktusuk hossza nem egyszer a vágó műve. Az átlagos vagy kisméretű férfiaknak, fiúknak pedig gátlásaik támadnak, s alig, vagy egyáltalán nem mernek kezdeményezni. Még az sem vigasztalja őket, hogy ezek a férfiak sokszor kopaszok, öregedők, ráncosak, gebék vagy elhízottak. A férfiak akkor is a pénisz méreteit irigylik.

Sokszor téveszmét közvetít a film és azt sugallja, hogy a szex a férfi orális kielégítésével kezdődik. Fontosabb a kézfogásnál és bemutatkozásnál is, ez az előjáték (helyettese). Jogosan háborodik fel sok néző: ezt tényleg így kell kezdeni? Azaz a pornó téves szex-kultúra elemet terjeszt. Túlhangsúlyozza az oralitást, de egyben észrevétlenül belopta ezt az elemet a mindennapi szex kultúrába is. Több évtizedig erről sem beszélni, sem írni nem lehetett, a pornó viszont néhány év alatt elfogadható jelenséggé tette. Mára a fiatalok számára az orális szex ugyanolyan elfogadható, mint a közösülés.

Mindkét nem számára szerepazonosulási problémát okoz a közösülési idő. Míg a valóságban a férfiak nagy százaléka ejaculatio precox-ban (korai magömlésben) szenved, addig a filmeken minden férfi órákig képes közösülni, többszöri pozíció- váltással. Ez a nézőt megrémiszti. A fiúkat/férfiakat azért, hogy ezt a képen látott módon bírniuk kell, a lányokat/nőket pedig azért, hogy kibírni kell. Egyrészt megint hamis szex-kultúra mítosz, viszont arra serkenti a nézőket, hogy törekedjenek az ideális időre, s az egyszeri-többszörös orgazmusra. Tehát pozitív kulturális elemet is hordoz.