Néhány formabontóan új gondolat tőlem a pasizásról. Az egy dolog, ha két fiatal egymásra talál, és minden szép és jó, annak nagyon örülök, ha boldogok egymással, én ebben a cikkben a „pasizásra mint életcélra” gondolok. (Korábban írta a cikket, de szerintünk aktuális.)
Kíváncsi lennék, hogy hányan milyen arcot vágnak a cikk címének olvasásakor… Előre szólok, hogy egyáltalán nem kell, hogy tetsszen a cikk, csak leírom az én véleményemet, hogy ne csak a „pasizz így, pasizz úgy” irományokkal legyen tele a net.
Tehát miért felesleges szerintem a pasizás 16 éves kor alatt?
El sem tudom képzelni, miért lehet jó állandóan azon nyavalyogni ennyi idősen, hogy „pasi kell”. Nem mondom, nekem is akadtak plátói szerelmek, de valahogy mindig sikerült értelmesebb dolgokkal lefoglalnom magam. Szerintem ennek a korosztálynak a barátkozás lenne a legfontosabb. Nem azon kéne folyton kínlódni, hogy „gáz-e, hogy tizenvalahány évesen nincs pasim”.
Most őszintén? Mire jó ilyen korban egy pasi? Szerintem semmire.
Amik esetleg felmerülhetnek:
Tapasztalatszerzés
Szerintem, úgymond tapasztalat nélkül könnyebb egy „tiszta” kapcsolatot létrehozni, mintha már jópár pasin túl vagy és ennek köszönhetően csupa negatív tapasztalatot hurcolsz magaddal. Ami ha felgyülemlik, egy idő után lelki ronccsá tesz, és mindent csak az előzőekhez fogsz tudni hasonlítani. Arról már nem is beszélve, hogy egy előző kapcsolattal mindenképpen, valamilyenszinten, a nyakadon ragad az „ex”. Hiába szakítasz valakivel, véglegesen sosem fogod tudni kitörölni magadból. Gondolhattok rólam azt, amit akartok, de csak olyannal érdemes összejönni, akivel el tudod képzelni az életed. 14 éves kor körül pedig aligha találod meg életed párját, hiszen mindketten annyit változtok, hogy óriási szerencse kell ahhoz, hogy ugyan abba az irányba törtéjen a változás. Természetesen csodák vannak, ebben nem kételkedem.
Mindenki másnak van már barátja
Na és? Majd röhögj rajtuk, ha elkezdenek nyűglődni, veszekedni, stb. Komolyan csak azért akarsz pasit, mert másnak is van? Gondolkodj már el ezen egy kicsit…
Szex céljából…
Ilyen korban inkább keress valami, nem mondom, hogy jobb, de „értelmesebb” elfoglaltságot. Majd erről írok egy bővebb cikket.
Ennek a kornak arról kéne szólnia, hogy magadat megismerd ahelyett, hogy másokkal kezdj el „komolyabban” ismerkedni. Amíg saját magaddal nem vagy teljesen tisztában, értelmetlen bármiféle párkapcsolatba bonyolódni, úgysem lesz hosszú távú.
Minek napokat, heteket, hónapokat pazarolni olyan valakire, akinek később „csak” annyi szerepe lesz az életedben, hogy hozzá fogod hasonlítani minden kapcsolatodat, ezzel megfojtva a valódi érzéseket?
Minden 16 év alattinak (és kétségek között vergődő 16 év felettinek) azt ajánlom, hogy várjon csak nyugodtan az Igazira, nem kell sehova sietni.
Szerkesztőség kommentje: Egyetértek Krisztával. Az rendben lenne, ha pasizás alatt azt értjük, hogy andalogni valakivel, aki fontos neked, beszélgetni és esetleg várni, hogy megcsókoljon…Az szép lehet, ha tényleg fontos neked az a fiú. Az is jó, ha nem csókol meg, csak beszélgettek, megismeritek kicsit egymást és rájöttök, hogy nem illetek össze. Az első csók is pótolhatatlan és EGYSZER van. Kár elpocsékolni olyanra, aki valójában nem is fontos neked. Szerintetek? |
Egy újabb kis eszmefuttatás tőlem, nektek. Ebben a cikkben arról írom le a véleményem, hogy szerintem milyennek kell lennie egy srácnak, hogy érdemes legyen vele járni.
A tizenkilencedik században egy hölgy kivillanó bokáját is megbűvölve nézték a férfiak, manapság pedig már szinte semmi sem számít erkölcstelennek, a celebek főműsoridőben számolnak be legpikánsabb hálószobatitkaikról.