Létezik olyan, hogy Candida-diéta? Segíthet-e egy táplálkozási mód candidiázis esetén?

Tudjuk tudatosan növelni a szervezetünk számára hasznos mikroorganizmusok számát?

Igen, ha úgynevezett probiotikumokat fogyasztunk akár direkt, gyógyszertári készítmények formájában, akár bizonyos élelmiszerek „alkotórészeként". A probiotikumok olyan, élő mikroorganizmusok, amelyek képesek az ember bélcsatornájában megtelepedni, ott szaporodni, s jótékonyan befolyásolják a gazdaszervezet egészségi állapotát.

A tejsavbaktérium és a bifidobaktérium (laktobacilus és sztreptokokkusz) nemzetséghez tartoznak, de nem minden tejsavbaktérium-törzs probiotikus. A probiotikus tejsavbaktériumok egy része túléli a gyomorban levő sav, valamint a vékonybélben levő epesavak és emésztőenzimek pusztító hatását, ekképp élve jutnak el a vastagbélbe, ahol megtapadnak a bélfalon, s elszaporodnak. Ilyen tulajdonságai a hagyományos joghurttörzseknek (Streptococcus thermophilus, Lactobacillus bulgaricus) részben vannak.

A hasznos mikroorganizmusokat táplálni kell

Tudomásul kell vennünk, hogy a probiotikumok csak akkor fejtik ki jótékony hatásukat, ha „nem halnak éhen", ezért folyamatosan táplálnunk kell őket. A természet zseniálisan oldotta meg, hogy az értünk tevékenykedő mikroorganizmusok mást „szeretnek", mint az „ellenünk dolgozó" gombák. A gombák nagyon gyorsan szaporodnak az egyszerű szénhidrátok révén, míg a probiotikumok táplálásához prebiotikumokra van szükség.

A prebiotikumok az élelmiszereknek olyan, nem emészthető összetevői, amelyek kedvező hatást gyakorolnak a gazdaszervezetre azáltal, hogy szelektíven fokozzák bizonyos baktériumok, elsősorban az úgynevezett probiotikus fajok szaporodását és aktivitását a vastagbélben, tehát tápanyagul szolgálnak számukra. Ilyen prebiotikumok a vízben oldható diétás rostok (pl. oligoszacharidok, raffinóz, asztachinóz, frukto-oligoszacharidok, oligofruktóz, alaktulóz és inulin), amelyek a szervezetben nem bomlanak le, ekképp emésztetlenül jutnak el a vastagbélbe, ahol a probiotikumok egyedüli táplálékai.

Az említett vegyületeket többek között a következő élelmiszerek tartalmazzák: fokhagyma, póréhagyma, vöröshagyma, búza, rozs, spárga, burgonya, zabpehely és csicsóka. Kisebb vagy nagyobb mennyiségben azonban az összes zöldségfélében megtalálható valamelyikük. Ebből is kitűnik: nagyon oda kell figyelni arra, hogy a felnőtt ember napi 30–40 dkg zöldséget, teljes értékű gabonafélét és 10–15 dkg gyümölcsöt fogyasszon.

Mely élelmiszereket ajánlatos fogyasztani, s melyeket ajánlatos elkerülni?

Természetes alapanyagok

,,Természetes" alapanyagokat használjunk az ételkészítések során (ez nem „biotermékeket" jelent)! Immunrendszerünk akkor tud igazán jól működni, ha minél több, értékes tápanyag – aminosav, zsírsav, vitamin, ásványi anyag stb. – szívódik fel a megemésztett táplálékainkból. Ha túl sok adalékanyag, tartósítószer, állományjavító stb. kerül a szervezetünkbe, akkor azok egyre jobban rontják az általános állapotát.

Mit jelent a természetesség? Pl. ne használjuk a következőket: konzerveket, levesporokat, mártásporokat, füstölt és pácolt készítményeket, tartósított élelmiszereket, margarinokat (közéjük értve az energiacsökkentetetteket is) és finomított étolajokat!

Mindenből az ,,alapokat" kell megvásárolni, pl. a tejtermékek közül a natúr joghurtot. Ha azonban már kezd unalmassá válni, akkor nyugodtan lehet ízesíteni idény jellegű vagy mirelit gyümölccsel. Az egyedi ízesítés a túró esetén is alkalmazható. Körözött, túrógombóc, túrópuding, túrókrém (pl. túró joghurt villával összenyomott gyümölcs durvára vágott dió), túrós laska stb. készíthető belőle.

Az ajánlott zsiradékok a természetesség jegyében fogyaszthatók. Kenyérkenéshez libazsír és vaj (nem vajkrém, hanem sima teavaj), sütéshez és főzéshez libazsír, kacsazsír és sertészsír, míg főtt tésztákhoz és salátákhoz extra szűz (vagy hidegen sajtolt) olívaolaj, lenmagolaj vagy repceolaj. A napi zsiradékfelvétel ne haladja meg a 7 dkg-ot!

Van egy ételkészítési technológia, amelyet jó lenne elkerülni. Ez a bő zsiradékban való sütés (rántott hús, bundás kenyér, rántott sajt, rántott gomba stb.). Helyette alkalmazzunk zsírszegény konyhatechnológiát! Az ehhez szükséges eszközök a következők: grillsütő, rostsütő, teflonedények, római tál (cserépedény vagy pataki tál), sütőfólia, kukta, párolóedények és sóra ültetés (a tepsi közepére 1 kg sót kell szórni, majd a befűszerezett csirkét rá kell helyezni, s a forró sütőben készre kell sütni). Ötlet: a zsírban sült krumpli helyett nagyon finom a tepsiben sült burgonya. Ehhez hagymaféléket, fűszerpaprikát és szárított fűszereket lehet felhasználni.

Húsok

A természetesség jegyében le kell mondani a bolti felvágottakról. Otthon is lehet fél óra alatt ,,felvágottakat" csinálni. Pl. a pulykamellet addig kell harántszeleteléssel formázni, míg egy nagy, ,,lepedőnyi húsdarab" lesz. Ezt ki kell klopfolni, tetszés szerint kell fűszerezni, majd el kell készíteni azt a ragut, illetve krémet, amellyel meg lehet kenni. A krém a következő lehet: megpároljuk a vegyes zöldséget, majd ráütünk annyi tojást, hogy a zöldséget ,,összefogja". A tojásokat a kész zöldséggel össze kell sütni, majd ezt a masszát rá kell kenni a húsra, amelyet utána alufóliával úgy kell feltekerni, mint a piskótatekercset. Végeinek a rögzítése után betehető az előmelegített sütőbe.

Tejtermékek

Natúr túró, natúr joghurt (ízesítéseikről már szóltunk), tejből készült sajtok.

Gabonafélék, péksütemények

Táplálkozás-élettani szempontból összehasonlíthatatlanul jobbak a szervezet számára a teljes őrlésű lisztből készült kenyerek, mint a finom lisztekből készültek. A kenyérkészítéshez lehet élesztőt használni, hiszen az élesztő- (sarjadzó-) gombák 55°C felett néhány perc alatt elpusztulnak. A napi rostadagot nem mesterséges anyagokkal, hanem természetesekkel kell elfogyasztani.

Zöldségfélék

Naponta minimum három étkezésnek kell tartalmaznia valamilyen formában zöldségeket (párolt, főzött, sütött, csőben sült vagy nyers zöldséget). Arra kell törekedni, hogy minél többféle színű zöldséget (burgonyát, brokkolit, céklát, fejes salátát, hagymaféléket, karfiolt, kelbimbót, káposztaféléket, padlizsánt, paradicsomot, petrezselymet, retket, spenótot, sárgarépát, tököt, uborkát, zellert, zöldpaprikát, zöldborsót, zöldbabot stb.) együnk naponta.

A zöldségfélék és a gyümölcsfélék fogyasztásánál is fontos szempont: lehetőleg mindig az adott égövön, az adott évszaknak megfelelő zöldségeket és gyümölcsöket kell fogyasztani. Ennek értelmében nem ajánlottak a primőrök, s a külföldi eredetűek számát is csökkenteni ajánlatos. A mirelit zöldségek ugyanakkor használhatók.

Tojás

Mindenfajta tojásétel fogyasztható, de zsírszegény konyhatechnológiával elkészítve.
Végezetül egy nagyon fontos tanács a megfelelő étkezési ritmus. Mit jelent ez? Elő kell venni egy papírt, s fel kell írni rá öt időpontot. Ezek az étkezési időpontok lesznek, ami azt jelenti, hogy mindennap ugyanabban az időpontban kell étkezni. (Erre azért van szükség, mert ha a szervezet megszokja a rendszeres táplálkozást, akkor a tápanyagok hasznosulása lényegesen jobb, mint amikor összevissza eszünk.)

Folyadék

Ha az orvos részéről ellenjavallat nincs, akkor minimum 2 l/nap az ajánlott mennyiség. (A sok folyadék fogyasztására azért van szükség, mert a folyadék tisztítja legjobban szervezetünket, és segít visszaállítani az egyensúlyát.)

A fogyasztható folyadék jellemzői: kis ásványianyag-tartalom, valamint cukor- és alkoholmentesség. Ennek értelmében ajánlott folyadék a felforralt és visszahűtött csapvíz, valamint a különböző teák. A gyümölcsdarabos teával azonban vigyázni kell, mert az alapanyag penészes lehet.

Kerülendő élelmiszerek:
- cukor, méz és a velük készült ételek és italok (a cukorpótlók sem ajánlottak, de a 100 %-os, hozzáadott cukrot nem tartalmazó gyümölcslevek sem),
- finom lisztek,
- ecettartalmú élelmiszerek,
- erjesztett élelmiszerek, pl. kovászos uborka,
- banán, szőlő, citrusfélék, valamint befőttek, lekvárok, aszalt gyümölcsök (a mazsola is),
- kefir (jóllehet van már baktériummal oltott kefir is, de általában még gombával van oltva).

Mire figyeljünk még?
Nagyon fontos, hogy milyen környezetben él a beteg. Szükség van a sok napfényre, a friss levegőre, a mozgásra és a nevetésre. Ez mind az immunrendszer védelmét szolgálja. A betegség kialakulását, a tünetek súlyosságát és a fertőzés kimenetelét a két részvevő – a gomba és a gazdaszervezet – erőviszonyai határozzák meg. Egészséges, erős szervezet esetén tünetmentes együttélés az eredmény.