Egy vizsgálat eredményei összességében arra utalhatnak, hogy az ökoszorongást, illetve ökobűntudatot megélő fogyasztók számára a zöld fogyasztás kézenfekvőbb alternatíva, mint a fogyasztás mérséklése.
Egy kutatásból idézünk:
„…Az ökobűntudatot érző vásárlók nem voltak hajlamosabbak a vásárlásaik visszafogására. Ennek egy lehetséges magyarázata, hogy az ökobűntudat aktív cselekvésre ösztönzi a fogyasztókat, míg a vásárlások visszafogása inkább passzív nemcselekedet. Továbbá a környezetbarát termékek vásárlása az elektromos autótól az újrahasznosított műanyagból készült ruháig kézzelfogható, a külvilág számára is érzékelhető módon tanúskodhat a tulajdonos környezettudatos attitűdjeiről, a vásárlások visszafogásának eredményessége viszont kevésbé jár kézzelfogható, a külvilág felé felmutatható eredménnyel.”
„Egy ideális világban mind a mérsékelt, mind a zöld fogyasztásnak van létjogosultsága: a fogyasztóknak egyszerre kellene csökkenteniük a fogyasztásukat, illetve a valós igényeiket környezetbarát termékek fogyasztásával kellene kielégíteniük.”
„A zöld fogyasztás viszont sajnálatos módon ugyanúgy vezethet túlfogyasztáshoz, mint a „hagyományos” termékek túlfogyasztása. A cél tehát nem az, hogy a fogyasztó megvegye a sokadik biológiai pamutból készült ruháját a már meglévők mellé; ugyanolyan fontos a túlfogyasztás káros hatásainak tudatosítása és a mérsékelt fogyasztás népszerűsítése is.”
„a zöld termékek fogyasztása illeszkedik a fogyasztói társadalom fogyasztásnövelő tendenciáiba, így fennáll a veszélye annak, hogy a zöld termékek környezeti előnye a (felesleg) fogyasztás miatt elveszik. Hiába kevésbé környezetszennyező egy termék, hogyha a vásárlás öröméért akkor is megveszem, ha nincs igazán szükségem rá. A szükségtelenül megvásárolt zöld termékek, ha kisebb mértékben is, de ugyanúgy feleslegesen növelik az emberiség környezetterhelését. mint bármely szükségtelenül megvásárolt termék. Ahogy a vizsgálat eredményei is rámutatnak, a személetformálás és edukáció mellett legalább olyan fontos lenne a mérsékelt fogyasztással kapcsolatos szegénységi stigmák eloszlatása, illetve a mérsékelt fogyasztással járó testi és lelki előnyök megismertetése különösen a fiatalabb korosztállyal. Szintén kevés szó esik a magasabb jövedelem környezettudatos felhasználási módjairól, mint például a magasabb minőségű, tartósabb, de drágább használati tárgyakra váltás, az élmények fogyasztásának előnyben részesítése tárgyak helyett, illetve a rendszeres adományozás számunkra fontos ügyek mentén. Ezek a módszerek együttesen hozzájárulhatnak a magyar lakosság fenntarthatóbb fogyasztói mintázatának kialakításához.”
A teljes cikket elolvashatod itt:
Ha a világon mindenki úgy élne, mint az átlag európai lakos, a természet ez évi erőforrásait május 10-ig teljesen ki is merítenénk, és nagyjából 2,8 bolygóra lenne szükségünk a fennmaradáshoz. Ez az állapot tarthatatlan.
Azt hihetnénk, hogy boldogabbak az emberek ott, ahol több lehetőségük van választani a tárgyak, vagy lehetőségek között. Ez azonban nem így van. Miért?
