Jó mulatság, amikor egyszerre sok léggömb emelkedik a levegőbe.
De mi történik aztán?
„A léggömb emelkedése a hidrosztatikai felhajtóerőnek köszönhető – ugyanez a jelenség tartja a hajókat a víz felszínén. Az emelkedés feltétele, hogy a ballonban lévő gáz sűrűsége a levegőénél kisebb legyen, amire a hidrogén és a hélium alkalmas. Felfelé haladva az egyre ritkább levegőben a ballon oly mértékben tágul, hogy az általa kiszorított levegő tömege végig állandó maradjon. Így hiába csökken a légnyomás, a felhajtóerő végig megmarad, az emelkedésnek pedig kizárólag a latex szilárdsága szab határt. A megfeszített anyagban lévő apró egyenetlenség mentén végül kialakul egy repedés, ami robbanásszerűen terjed végig a teljes léggömbön. A hélium elillan, alacsony sűrűsége miatt a magaslégkörbe, sőt, egy része a világűrbe távozik, a szétszakadt lufi pedig szabadesésben hullik vissza a földfelszínre.”
„A halak, szárazföldi madarak és gázlómadarak szintén veszélyeztetettek, melynek egyik nyomasztó példája egy gumiszalag elfogyasztásából eredő bélelzáródás miatt elpusztult fehér gólya. De kimutatták már kaliforniai kondorkeselyű-fiókák bélrendszerében is ezeket a műanyagokat és más emészthetetlen matériát, legutóbb pedig Nagy-Britanniában egy hároméves csikót is megfojtott egy földre hullott léggömbzsinór.”
És akkor még a hélium elhasználásáról nem is beszéltünk.
Ha érdekel, akkor olvasd el az egész cikket és legközelebb inkább valamilyen más módon ünnepelj.
http://www.eletestudomany.hu/leggombsorsa
képek forrása: BALLOONSBLOW.ORG, angolul sok más infot is találsz itt!
Ha tudni akarod hol tartunk a föld elhasználásával, akkor olvasd tovább. A könyv 2011-ben jelent meg, de sajnos ma, 2024-ben, a "Föld napján" is érvényes.