Szerintetek mennyi vízre van szükség egy póló gyártásához? 100 literre? 1000 literre? Ha kíváncsi vagy, olvasd tovább!

Egy pamut póló általában nagy utat tesz meg a világ körül, mielőtt a boltjainkba érkezik. Az utazás a gyapotmezőn kezdődik, utána számos munkafolyamaton halad át, mint például a betakarítás, fosztás, fésülés, pörgetés, szövés, fehérítés és festés, mielőtt a mintás pamut textília megérkezik a polcokra. Ha bepillantunk a gyapottermelés és a pamut alapanyagú textilgyártás folyamataiba, a termeléshez felhasznált víz és az anyagok áramlásának olyan komplex rendszerét fedezhetjük fel, ami jól mintázza a globális kereskedelem működését.
Egy átlagos pamut póló vízlábnyoma kb. 2 700 liter. 1 kg ?nom pamut textilanyag előállítása átlagosan (globálisan) 11 000 liter vizet igényel.
Az utazás a gyapottermelés helyszínén kezdődik. A gyapotcserjék a világ trópusi, szubtrópusi vidékein őshonosak. 2009-ben Kína és India voltak a legnagyobb gyapottermelők. 2008-ban az USA volt a legnagyobb gyapot exportőr a világon (3,9 tonna), míg Ázsia volt messze a legnagyobb importőr (5,6 millió tonna) utána pedig Latin-Amerika következett (mindössze 0,6 millió tonna)

A póló előállításához szükséges víz 45%-a gyapotcserje öntözésére használt vízből, 41%-a a gyapotmező által felszívott csapadékból, 14%-a pedig a mezőkön használt műtrágyából és a textilipari feldolgozás során használt vegyszerekből származó szennyvízből tevődik össze.
A textilipar majdnem teljesen eltűnt a fejlett országokból és a gyárakat Ázsia fejlődő és feltörekvő gazdaságaiba költöztették, ezért vált ez a régió messze a legnagyobb gyapot importőrré a világon. Dakkában, Banglades fővárosában 3,000 textilüzem található, ahol a munkások – akik többnyire nők – 250 pólót készítenek óránként, és átlagosan 42 Eurót26 keresnek egy hónapban. A textilipart magas áramfogyasztás, környezetszennyezés, rossz munkakörülmények és elégtelen környezetvédelmi szabályozás jellemzi. Nem meglepő, hogy a póló vevője által ?zetett végső fogyasztói ár általában sokkal kevesebb, mint az általa megtett út során keletkezett gazdasági, környezeti és szociális költségek.
A teljes anyagot itt találod:

http://www.mtvsz.hu/dynamic/vizkeszleteink_kizsakmanyolasa_2011.PDF