Étrend és környezet
2020. márc. 6., okologia-szie.blogspot.com

Tényleg egyértelmű, hogy aki vega, annak kisebb az ökológiai lábnyoma?

„A húsfélék és tejtermékek fogyasztásának mérséklésével akár 2/3-ával is csökkenthetjük az élelmiszerekkel összefüggő karbon-lábnyomunkat a Science-ben eredetileg megjelent tanulmány szerint.
Azonban nemcsak a terméktől, hanem az előállítás módjától, a szállítástól, a csomagolástól, a kereskedelmi lánctól is függ a környezeti hatás, egy-egy termék esetében a különböző eljárások, feldolgozási, csomagolási lépések stb. akár 50-szeres különbséget is okozhatnak.
Vessünk egy pillantást a különböző élelmiszerek okozta üvegházgáz-kibocsátásra (Science cikk alapján a BBC cikkben megjelent ábra):

A kutatók igyekeztek a környezetterhelést minél több szempontból vizsgálni és a teljes előállítási folyamat (földhasználat, takarmány-előállítás, szállítási költségek stb.) figyelembe vételével becsülni az üvegházgáz-kibocsátást. Az ábrán látszik, hogy egy-egy termék sokszoros környezetterhelésű, ha a gazdálkodási mód és egyéb, pl. feldolgozási lépések olyanok. Így pl., míg alapvetően a marhahús a legnagyobb környezeti hatású élelmiszer, akár 12-szer kevesebb üvegházgáz kerülhet a légkörbe, ha a tartási körülmények természetesebbek. Saját kutatásaink szerint is lehet klíma-barát a szarvasmarhatartás, ha extenzív, tradicionális módon zajlik (legeltetéses állattartás), a farm-szintű kibocsátás lényegesen kevesebb - az éves egyenleg akár nyelő aktivitást is mutathat - mint nagyüzemi gazdálkodásban. Hasonlóan, paradicsomból pl. a szabadföldit válasszuk inkább, mint a fűtött üvegházból valót, vagy sörből a csapoltat inkább, mint az üvegeset ;-), hogy klíma-barát fogyasztók legyünk. A vegetáriánus életmód terjedését várhatóan elősegítik majd a jelenleg még fejlesztés alatt álló, de néhol már elérhető műhús készítmények. Ezek némelyike már elfogadható minőségű pótlékot jelenthet, de sok esetben felmerül az aggály, hogy génmódosított növényi alapanyagból állítják elő e terméket (jellemzően szója), amelynek hatásai máig nem tisztázottak. A jelenlegi legjobb alternatíva a fogyasztók számára egyértelműen a több növényi eredetű táplálék fogyasztása kiegészítve a jó minőségű, környezetkímélő állattartásból származó állati termékekkel.”

Olvasd el a teljes anyagot:
http://okologia-szie.blogspot.com/2019/01/az-elelmiszer-eloallitas-karbon-labnyoma.html