Van aki alig várja, hogy az Advent eljöttével kirakhassa a karácsonyi díszítést. Az ajtóra, a szobába, a házra, vagy akár a kertbe is. Mások nem csinálnak semmi ilyet. Baj ez?

Nem tudom nálatok hogy van ez, mi elég visszafogottan díszítjük a lakást. A család nem minden tagjának tetszik, így visszafogjuk magunkat. Persze azért vannak fények a házon, meg bent is előbb-utóbb előkerülnek az angyalkák, gyertyák.

Vannak, akik csodaszépen telerakják a lakást és ezzel minden odalátogatónak, vagy arrajárónak örömet szereznek. De van, aki emiatt úgy érzi, hogy neki is kötelező ugyanígy tenni. Az ízlés vagy érzék nélkül kirakott díszítés nem feltétlenül szerez örömet.

Nagyon fontos, hogy a díszítés semmi esetre sem verseny! Aki szereti csinálni, van rá ideje, van hozzá érzéke, az tegye. Ha valaki úgy érzi, hogy ő csak az elvárások miatt szánja rá magát, mert a szomszédék is telepakolták fényekkel és rénszarvasokkal a kertet, annak nem sok öröme lesz benne.

Ha ez a családi közös készülődés része, az nagyon szerencsés. Takarítás, szépítés, együttes öröm…

Ha eddig nem volt ilyen, de van a családban valaki (és ez akár lehet, hogy te vagy), aki szeretne újítani és úgy érzi van hozzá érzéke, vagy van kedve kísérletezni, azt jó ha a család is hagyja érvényesülni. Nem kell drága dolgokat megvenni és nem valószínű, hogy a kis égők tönkreteszik a családi kasszát, meg lehet oldani kis költségvetésből is ízlésesen. Amikor a verseny, a hivalkodás átveszi a főszerepet, akkor viszont semmi köze a díszítésnek az eredeti célhoz, vagyis a várakozás ünnepivé tételéhez…

Sok családban ez az anya vagy apa egyéni feladata. Ha örömmel teszi és belefér a sok egyéb dolog közé, akkor jó. De talán érdemes megkérdezni, hogy idén tudsz-e ebben te is segíteni.

Szerencsés, ha a család megtalálja ebben is a saját útját. Végülis a magunk örömére csináljuk, ha csináljuk! Semmiképpen sem kötelező.