Mit gondolsz, mi kell ahhoz, hogy eredményes legyél és elérd céljaidat? Le kell győznöd az ellenfeleidet? Felül kell kerekedned másokon? Jól kell helyezkedned? Mindent meg kell tenned azért, hogy ne kerülj összetűzésbe senkivel se?

Ne dőlj be a csapdáknak! Válaszd a valóban célravezető utat!

"Csak akkor nyerhetek, ha legyőzök másokat"
"Légy te az első!", "harcold ki, amit akarsz!", ne vegyél figyelembe másokat!" – ezt sugallja a körülöttünk lévő világ a sok-sok iskolai és munkahelyi rangsorolással, a versenyekkel, amelyeknek mindössze egyetlen első helyezettje van, illetve a diákok és a munkatársak teljesítményének összehasonlításával. Mindez azonban csak önző érdekekhez vezet; olyan hozzáállást szül, amely háttérbe szorítja az emberséget, és helyette mások kihasználására bíztat. Persze el lehet érni így is sok mindent, majd a csúcson gőgösen megállapítani, hogy "én vagyok a legjobb" – és megpróbálni elszámolni a lelkiismerettel, ha még maradt belőle. Ez egy nagyon magányos, és boldogtalan út, amely magában rejti azt is, hogy a következő pillanatban majd minket támadnak hátba.

"Csak legyen békesség!"
A másik véglet, ha céljainkat egyszerűen kukába dobjuk, feladjuk az értük való küzdelmet, és vállaljuk az ezzel járó örökös kudarcot csak azért, hogy ne kerüljünk senkivel se konfliktusba. Például megírod mások helyett a házi dolgozatot dicséretesre, hogy békén hagyjanak, de a sajátodat elkészítésére már nem marad időd. Vagy engedve osztálytársaidnak, tönkreteszed egészséged cigivel, droggal, alkohollal csak azért, hogy ne cikizzenek, vagy veszélyezteted továbbtanulásod a fakultáció rendszeres kihagyásával azért, hogy ne lógj ki a barátaid közül. Ne maradj meg ebben a vesztes helyzetben! Ez senkinek sem szolgál javára! Mások nem jutnak ettől előrébb, te pedig kifejezetten saját magad ellen dolgozol.

"Ha nekem rossz, másnak se legyen jobb!"
Ez talán a lehető legmérgezőbb hozzáállás; a bosszú, évtizedekig tartó gyűlölködés, viszálykodás, háborúság és értelmetlen harag táplálója. Amikor elégtételt akarunk venni sérelmeinkért, lezárjuk magunk számára az újrakezdés kapuját, a lehetőségek tárházát, miközben minden energiánkat és időnket felemésztjük. Ahelyett, hogy tanulnánk bukásainkból és fejlesztenénk stratégiáinkat, csak kudarcainkhoz ragasztjuk magunkat. Mindeközben tovább romboljuk önérzetünket, emberi kapcsolatainkat és esélyeinket azzal, hogy viszályt szítunk. Ez egy örvény, amelyből ki kell szállni!

"Mindketten jól járunk"
Az előző tévutaknak közös vonásuk az a tévhit, hogy csak egy győztes létezik. A valóság azonban sokkal inkább hasonlít egy csapatjátékra, ahol nem csak a pontszerző játékos győz, hanem csapattársa is, aki a gólpasszt adta, és a többiek, akik lefogták az ellenfél játékosait, valamint a kapus, aki védte a kaput – az egész csapat nyer, ha mindenki szépen teszi a dolgát. Azonban, ha egy játékos önzőzik, magánál tartja a labdát, akkor ezzel az egész csapat vesztét okozhatja. Egy bölcs mondás szerint: "ha sietni akarsz, egyedül menj, de ha messzire akarsz eljutni, akkor másokkal!". A másokkal való együttműködésre való törekvés, közös érdekek keresése és védelme, egymás segítése, felesleges versengések, féltékenységek, viszályok és irigykedés mellőzése a lehető legjobb és leghosszabb távú befektetés, amely nem csak céljaid elérésében segít, hanem emberséged megőrzésében, erkölcsi tartásod megtartásában is!
Ne feledd, a győzelem nem kizárólagos; többen is győzhettek!

Forrás: Sean Covey: A kiemelkedően eredményes fiatalok 7 szokása.