Kényes téma, és rendkívül megosztó. Általában rendkívül érzékenyen és hevesen reagál mindkét szélsőséges tábor egymás érveire.

Szinte kivétel nélkül minden egyház tiltja, sőt elítéli a házasság előtti szexet, mondván az csak a házasságban elfogadott. A keresztény egyházak többsége a szexuális életnek a gyermeknemzésben betöltött szerepét hangsúlyozza és a családok válságából abban lát kiutat, ha a fiatalok csak a házassági eskü után lesznek egymáséi. Szinte egyértelműen kijelenthető tehát, hogy a legtöbb ember vallási alapon, meggyőződésből köt szűzen házasságot.
A másik véglet, akik teljesen szabad utat adva ösztön-késztetéseiknek, elég hamar igen nagy szexuális tapasztalatra tesznek szert.
Az "Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása" című kutatás 2010-es beszámolójából tudjuk, hogy a megkérdezett 11. évfolyam diákjainak 53 %-ának már volt szexuális kapcsolata. Az életkor előrehaladtával ez az arány tovább nő.

Mik a realitások?

Manapság, az elköteleződés, a házasságkötés és gyermekvállalás időpontja kitolódott a 30-as évek környékére. A tanulmányok befejezése, a szülőktől való érzelmi és anyagi leválás, a munkaerőpiacra való betörés, a szakmai identitás kialakítása, az egzisztenciális biztonság megteremtése, és nem utolsó sorban a párválasztás egy mai huszonéves nagy - és egyáltalán nem könnyű – élet-feladatai.

Az emberi élet minőségének egyik fokmérője a párkapcsolat. Általában középiskolásként, vagy az egyetemi évek alatt szerezzük meg ezzel kapcsolatban első tapasztalatainkat és szinte törvényszerű, hogy a csalódások és szakítások is velejárói az első nagy szerelmeknek. Ez alól csak nagyon ritkán van kivétel.

Néhányan biztonságot, garanciát remélve, a kudarcokat, veszteségeket és az ezzel járó szenvedést megspórolva bíznak abban, hogy ha nem létesítenek szexuális kapcsolatot, sem komoly kapcsolatot, akkor kevésbé sebződnek. Esetleg félnek az intimitástól, vagy nem tudják, hogyan kezeljék a szexualitást a saját életükben. Ha a családi közeg és a közvetlen barátok is ezt a beállítódást támogatják és részesítik előnyben, akkor többnyire megerősítést nyer, hogy a szex házasságon kívül tabu.

A szexualitáshoz való viszonnyal kapcsolatban a másik véglet is megfigyelhető. A fiatalok nagy része kíváncsi, tizenévesként olykor kardinális kérdéssé válik, hogy volt-e már szexuális kapcsolatuk, vagy sem. Próbálnak minél gyorsabban és diszkrétebben információhoz jutni, aminek legkézenfekvőbb módja az internet. Egyre jellemzőbb, hogy a mai kamaszok, különösen a fiúk – a pornó-filmeken szocializálódnak, ezért a szexuális magatartásformákat és szokásaikat, sokkal inkább ezek hatására alakítják majd ki. Ennek nagy csapdája, hogy amit ott látnak az nem a valóság. Körülbelül annyi köze van egy valódi szexuális együttléthez, akár egy filmnek a való élethez.

Létezik az arany középút is és szerintem az emberek legnagyobb része ebbe a köztes csoportba tartozik. Azaz: több hetes, néhány hónapos ismeretség után, egy meghitt, kölcsönös szereteten és elfogadáson alapuló, érzelmileg megalapozott komoly kapcsolat természetes velejárójának tekinti a szexualitást. Ezen az állásponton legalább annyi hívő osztozik, mint ahány ateista.

Mindenkinek önálló döntése és saját felelőssége hogy milyen elvek szerint és hogyan él. A szélsőségek soha nem vezetnek jóra. Az ember nem erőszakolhatja meg magát, de az ösztöneinket is érdemes józan ésszel kordában tartani. A szexuális élet szervesen beletartozik az egészséges párkapcsolatba.

Te mit gondolsz erről?