A baktériumok, vírusok, gombák alkotta mikrobiomunk fontos lehet a sportágválasztásban.
Amerikai kutatók "megcsapolták" elit futók és evezősök mikrobiomját és olyan baktériumokat azonosítottak, amelyek segíthetik őket jó eredmények elérésében. Az amerikai kémikusok társaságának éves tanácskozásán ismertetett kutatás célja az, hogy olyan probiotikus étrendkiegészítőket fejlesszenek ki, amelyek segíthetik a sportolók regenerálódását a kemény edzések után, illetve a tápanyag hatékonyabb átalakulását energiává.
"Kutatásunk kezdetén arra akartuk keresni a választ, felhasználható-e a genomika arra, hogy megjósoljuk, ki lesz a következő Michael Jordan. De aztán inkább arra kerestük a választ, tudunk-e meríteni Jordan biológiájából és átadni azt másoknak, hogy segítsünk nekik abban, hogy ők lehessenek a jövő Michael Jordanjei" - idézte a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő hírportál Jonathan Scheimant, a Harvard Egyetem orvosi iskolájának kutatóját.
"A belekben lévő baktériumok hatással vannak az energia-anyagcserére, segítik lebontani a szénhidrátokat, fehérjéket, rostokat. Szerepük van ugyanakkor a gyulladásokban és az idegek működésben. Ezért a baktériumok, vírusok, gombák alkotta mikrobiom fontos lehet az állóképesség javításában, a regenerálódásban és a szellemi edzettségben is" - magyarázta a kutató.
A tanulmány készítői a 2015-ös bostoni maratonon részt vevő 20 futó székletmintáját gyűjtötte egy héten át a verseny előtt és után. "Hosszan követtük őket, hogy kideríthessük, miként változik a mikrobiom a verseny alatt és utána" - tette hozzá. A begyűjtött baktériumminták genomját szekvenálták, hogy megállapíthassák milyen és mekkora mennyiségű mikrobák találhatók a székletmintákban. Amikor összehasonlították a verseny előtti és a verseny utáni mintákat, a kutatók azt találták, hogy maraton után egy bizonyos baktériumtörzs hirtelen megszaporodott szervezetükben. Ennek a baktériumnak az a szerepe, hogy lebontsa a tejsavat. Intenzív edzés után a szervezet az átlagosnál több tejsavat termel, ami az izomzat elfáradását, fájdalmakat okozhat. Ez a baktérium segíthet ennek leküzdésében.
A kutatók megállapították, hogy a baktérium a tejsavat elbontja kémcsőben, és életképes marad az után is, hogy keresztül halad az egér emésztőrendszerén. Most egereket etetnek ezzel a baktériummal, és mérik a tejsavszintet és az egerek fáradékonyságát.
Egy másik tesztben a kutatók összehasonlítottak ultramaratoni futóktól nyert baktériumot olimpikon evezősöktől vett mintákkal. Előbbieknél találtak egy bizonyos baktériumtörzset, amely segít a szénhidrátok, rostok lebontásában, ami kulcsfontosságú 160 kilométer futásnál, ám ez a baktérium nem volt jelen az evezősök szervezetében.
Ez a szakemberek szerint azt jelzi, hogy a különféle sportágak különböző baktériumokat "táplálhatnak".
Tudtátok, hogy több baktériumsejtünk van, mint saját emberi? A velünk élő mikrobák génjeinek száma is több, mint a humán gének száma. Az első egy nagyságrenddel nagyobb!
Többször írtunk már a bennünk, rajtunk élő mikrobákról, de annyi új és meglepő tény derül ki, hogy ismét beszélnünk kell róla.