A cikkből megtudhatod, hogy melyik vitamin mit csinál a bőröd, hajad, körmöd egészségéért, vagy fordítva: melyik tünet milyen vitamin-hiányra utalhat.

A bőr sejtjeinek az osztódását és érését, a haj táplálását az A-vitamin /retinol/ segíti. Hiányában a bőr pikkelyesen hámlóvá válhat.  
Mivel zsírban oldódó vitamin, megfelelő felszívódásához legalább 5 g zsiradék bevitele szükséges. Ügyelni kell azonban arra, hogy feleslegesen nagy mennyiségben (pl. étrendkiegészítők túlzott fogyasztása miatt) ne kerüljön a szervezetünkbe, mert az súlyos májkárosodással járhat, várandósoknál pedig a magzat fejlődési rendellenességéhez vezethet! A-vitaminban különösen gazdag a máj és egyéb belsőségek, a tojássárgája, a tengeri halak és a tejtermékek. Sok színes zöldségben (parajban, kelkáposztában, sárgarépában, stb.) és gyümölcsben (sárgabarackban, sárgadinnyében, stb.) az A-vitaminnak csupán az előanyagai lelhetők fel, amelyekből azonban testünk képes A-vitamint előállítani.
A  B-vitamin csoport tagjaira általánosan jellemző, hogy vízben oldódóak, és az anyagcsere folyamatokhoz – a fehérjék, zsírok és szénhidrátok átalakításához – szükséges enzimek elengedhetetlen alkotói.  B2-vitamint az ember bélflórája is termel, így hiányát jelző bőrtünet – a száj szegleteinek berepedése, bőrkiütés/pörsenés – többnyire csak a bélbaktériumok pusztulása miatt, általában hosszan tartó, széles spektrumú antibiotikumos kezelést követően alakul ki.
Több szempontból is lényeges megjegyezni, hogy antibiotikumok alkalmazása mellett pre- és probiotikumok fogyasztásával gondoskodjunk a bélflóra helyreállításáról. A B2-vitamin egyik legjobb forrásai a tej, tejtermékek. A hosszabbra nyúló hétvégi reggeliknél azonban jó, ha figyelünk arra, hogy ne maradjon a tej napsütötte helyen, mivel a fényérzékeny B2 vitamin könnyen lebomlik!
A  B3-vitamin /niacin/ hiánya és – egyéb toxikus tünetek mellett – túladagolása is bőrrendellenességek kialakulásához vezet. Jellegzetes niacin-hiány okozta betegség a pellagra, ami a napfénynek kitett bőrterületek sötét színű elváltozásával jár együtt. A niacin nagyobb mennyiségben megtalálható a húsfélékben, belsőségekben, barna kenyérben, burgonyában, tojásban, stb. Elegendő fehérjebevitel mellett aminosavból (triptofánból) az emberi szervezet is képes előállítani niacint.
Bőrünk épségének megőrzéséhez a  B5-vitamin /pantoténsav/ jelenléte is elengedhetetlen. Vegyes táplálkozás során – húsok, szárazhüvelyesek, zöldségek, gyümölcsök fogyasztásával – megfelelő mennyiség jut belőle szervezetünkbe, így önálló hiánytünetet nem vált ki. Táplálkozási elégtelenségnél, idült alkoholizmus esetén, felszívódási zavaroknál azonban más vitaminokkal együtt kialakulhat pantoténsav hiány is.
Kevés  B6-vitamin /piridoxin/ esetén bőrgyulladás, valamint a bőr berepedése tapasztalható. B6-vitamin hosszú időn át fennálló nagy dózisú fogyasztása viszont a kezek és a láb idegeinek károsodását okozza. Nagyobb fehérjefelvétellel egyidejűleg a B6-vitamin fokozottabb beviteléről is gondoskodni kell. Kiegyensúlyozott táplálkozás esetén ez nem jelent gondot, mivel a nagyobb fehérjetartalmú nyersanyagok jelentős része – pl. a halak, sovány húsok, máj – egyben jó B6-vitamin forrás is, és mindezek mellett számos növényi eredetű táplálék – szárazhüvelyesek, banán, szilva, avokádó, stb. – is bővelkedik ebben a vitaminban.
A  B8-vitamin /biotin/ hiányának jellegzetes bőrtünetei a hajhullás és kiterjedt bőrgyulladás (pikkelyesen hámló bőr), ami viszont csak nagyon ritkán, sok nyers tojásfehérje rendszeres fogyasztásával összefüggésben alakul ki. A nyers tojásban lévő egyik vegyület (avidin) ugyanis megköti a biotint. Magas (100C fok körüli) hőmérséklet – főzés és sütés –hatástalanítja az avidint és így a biotin képes hasznosulni. A B8-vitamin legjobb forrásai a tojássárgája, sovány húsok, tej, teljes kiőrlésű pékáruk, szárazhüvelyesek, olajos magvak, zöldségek és gyümölcsök.
A friss zöldségekben és gyümölcsökben fellelhető, vízoldékony és hőérzékeny  C vitaminnak /aszkorbinsavnak/ a szervezet védekező-rendszerében betöltött jelentősége közismert. Emellett azonban a bőr rugalmasságának és nedvességének megtartásában is döntő szerepe van, mert részt vesz a bőr elasztikus anyagának, a kollagénnek a képzésében. Indokolatlanul nagy mennyiségű fogyasztása viszont nem ajánlott, mivel vesekőképződéshez vezethet.
Bőrünk a D-vitamin /kalciferol/ képzésének és raktározásának a helye is egyben. Tojás, tej és tejtermékek, halmájolaj fogyasztásával hozzájárulhatunk szervezetünk megfelelő D vitamin ellátásához, de önmagában ez kevés, mivel a D-vitamin megfelelő hasznosulásához szükség van a napfény hatására is. Eggyel több ok, amiért érdemes minél többet szabad levegőn tartózkodni! A K-vitamin /fillokinon/  a véralvadás szabályozásán keresztül a bőr sebgyógyulásában tölt be fontos szerepet. Megfelelő táplálkozás és bélflóra mellett általában kellő mennyiségben kerül szervezetünkbe. K-vitamint termelnek a testben lévő bélbaktériumok is. Elsősorban a zöld növényekben – brokkoliban, káposztában, fejes salátában – található nagyobb mennyiségben. Hiánya csecsemőkben és koraszülöttekben (a bélbaktériumok csekély száma miatt), valamint antibiotikumos kezelés mellett, a bélflóra pusztulásának következtében fordulhat elő.
„Bőrépítő” ásványi anyagok A bőr számára nélkülözhetetlen ásványi anyagok – a  kalcium, cink, réz, vas – részt vesznek a bőr sejtjeinek kialakításában, s mindemellett hozzájárulnak a megfelelő enzimműködéshez is. A bőrünk színét meghatározó melanin (festékanyag) előállításához a réz, cink, vas mellett kobalt, nikkel és aminosavak (elsősorban tirozin) szükségesek. A cink mindemellett hajunk állapotát szintén befolyásolja. A köröm és haj megváltozása azonban utalhat a szelén hiányára és egyben a fehérjeszegény táplálkozásra is, mivel a szelén elsősorban fehérje gazdag élelmiszerekben (húsban, tojásban, stb.), valamint tengerből származó ételekben fordul elő.