A próbaabsztinenciaként vagy dopamindetoxként is emlegetett elképzelés szerint, ha sikerül egy időre felhagyni addikciós viselkedéseinkkel (közösségimédia-használattal, számítógépes játékokkal, pornóval, junk fooddal, drogokkal, alkohollal) azzal teljesen újraindíthatjuk az agyunk jutalomközpontját.
A neten sok találat van a kifejezésre, régóta emlegetik és a sziliciumvölgyhöz kötik. (Mit nem, ami fontos és/vagy divatos?)
A szakértők szerint azt tapasztalják, hogy négy hét leforgása alatt nem csupán a sóvárgás tűnik el, hanem az olyan mentálhigiénés paraméterek is javulnak, mint a hangulat, szorongás, valamint az alvás.
Mindannyian rendelkezünk egy alap dopaminszinttel, aminek a tüzelését megemeli, ha a szeretett szerekkel vagy magatartásokkal élünk: legyen az csokoládé, szex, kokain vagy amfetaminok.
Amikor egészséges jutalmakat keresünk – például egy jó ebéd egy étteremben vagy egy beszélgetés a barátainkkal –, akkor a dopaminerg neuronjaink tüzelnek és dopamin szabadul fel, ami pedig jó érzést okoz. Ám idővel az agy hozzászokik a hiperélvezetes ingereknek valló állandó kitettséghez: amire a dopaminreceptorok alulszabályozása és összezsugorodása lesz a jellemző, valamint csökken az alapszintű boldogságérzés. Innentől már több kell a kedvenc ingerünkből ahhoz, hogy olyan jól érezzük magunkat tőle, mint korábban.
A modern világ tele van könnyen elérhető, hatásos és stimuláló tevékenységekkel.
A négyhetes dopaminböjt újrakalibrálja a huzalozást az ember személyes “drogjával” kapcsolatban. Nem arról van tehát szó, hogy mindentől foszd meg magad, ami örömet okoz. Egy olyan célzott intervenciót képzelj el, ami egyszerre csak egy viselkedést vagy szert érint, amivel kapcsolatban meg akarsz szabadulni a függőségtől, vagy csak tesztelni akarod magad. A tapasztalatok szerint ugyan az első két hét nehéz, de a böjt leteltével sokan jobban érzik magukat és motiváltabbak.
Gondold át, hogy kik és mik az addiktív viselkedést támogató vagy fenntartó emberek, helyek és dolgok és igyekezz kerülni ezeket a böjt során. Ha valaki a közösségimédia-függéséből szeretne detoxifikálódni, törölje az appjait és a mobiltelefont helyezze fizikailag távol magától. Az ételek és szerek esetében pedig ne legyen otthon belőlük semennyi.
Érdemes közben a testmozgás nem elhanyagolni, ez segít elviselni a megvonást.
Természetesen nem ért egyet mindenki a módszerrel!
Az egyik kritika alapja, hogy a dopaminrendszer nem az egyetlen olyan része az agynak, amely a függőségben számít. Az agynak vannak más részei is, amelyek sokkal fontosabbak a kísértés kontrollálásában.
Másrészt hiányzik az empirikus bizonyíték. Klinikai vizsgálatok nélkül nem tudjuk megítélni sem a dopaminböjt hatékonyságát, sem az esetleges veszélyeit. Ezek segítenének a pontos időtartam és módszertan kialakításához is.
Vannak, akik szerint az addikció mögötti egyéni okok feltárása megkerülhetetlen, ahogyan annak körüljárása is, hogy az addikció hiányában szüksége lehet-e az egyénnek valamilyen stratégiára, illetve egy esetleges sikertelen leszokási kísérlet után hogyan áll újra talpra.
Ha valamilyen komoly függőségtől szenvedsz, akkor ne gondold, hogy szakember nélkül szabad belevágnod a leszokásba. Kérj segítséget!
Próbáld ki, de okosan.
