Élethosszig-tartó oltási program

Az élethosszig tartó oltási program célja, hogy a gyermekkorban alkalmazott védőoltások hatását fenntartsa, hisz az oltás hatására kialakuló védettség idővel csökkenhet.
A megbetegedési kockázat csökkentése érdekében szükséges bizonyos munkakörökben dolgozókat is védőoltásban részesíteni. Például az egészségügyi dolgozókat hepatitis B vírus ellen, az erdőgazdálkodási munkát végzőket kullancsencephalitis ellen, az állatorvosokat, állatgondozókat veszettség ellen.
Ahhoz, hogy a külföldi utazásunk zavartalan legyen, érdemes megszereznünk a védettséget olyan kórokozók ellen (Pl.: sárgaláz, malária, hastífusz, kolera), amelyekkel itthon nem találkozhatunk és az adott országban veszélyt jelentenek. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a szabadidős tevékenységeink során is megfertőződhetünk: járványos agyhártyagyulladással egy nyári fesztiválon közösen bulizva, vagy amikor egy vallási találkozón veszünk részt. Horgászat, vadászat közben, baráti társasággal piknikezve kullancsencephalitissel. Fürdőzés közben, vagy a gasztronómiát élvezve járványos májgyulladással.

A különböző életszakaszok eltérő kockázatot rejtenek a fertőzésekre.
Az idősek csökkent védekező képességük miatt vannak fokozott kockázatnak kitéve. A fertőzések gyakrabban fordulnak elő náluk, súlyosabb lefolyásúak és magasabb halálozással járnak. A súlyos betegségek nem múlnak el maradéktalanul, mert a túlélők életkilátása és életminősége jelentősen csökken. A 60 év feletti korosztály oltása (influenza, illetve pneumococcus okozta tüdőgyulladás elleni védőoltás) lehetővé teszi, hogy hosszabb ideig éljenek egészséges életet, megőrizzék aktív, önálló életvitelüket.
Egy öregedő társadalomban azzal kell számolnunk, hogy a krónikus betegek száma is folyamatosan emelkedik és az idült betegségek növelik a fertőzésre való rizikót.
A kezelésük miatt csökkent immunitású betegek ma már elfogadható életminőségben élhetnek közöttünk, de sérülékenységük miatt sokszor nem az alapbetegségük okán veszítjük el őket, hanem olyan fertőzés következtében, ami védőoltással megelőzhető lett volna.
A serdülők és fiatal felnőttek életmódjukból fakadóan fokozott veszélynek lehetnek kitéve. Sokat utaznak, külföldön élnek tanulás vagy munka miatt. Aktív közösségi életet élnek, gyakran szoros kontaktusban vannak egymással, nagy tömegeket megmozgató koncertekre, sporteseményekre járnak. A meningococccus fertőzés továbbadásában ez kiemelt jelentőségű. A szexuálisan aktív életet élők körében a humán papilloma vírus okozta fertőzések igen gyakoriak, amelyek elindíthatnak rosszindulatú daganatos elváltozásokat is.
A gyermeket váró korosztály esetében az oltás célja, hogy védett környezetet biztosítsunk (fészek immunitás kialakításával) a magzatnak, a várandós kismamának, majd a még az oltatlan csecsemőnek. Például a családtagok ne fertőzhessék meg az influenza szezonban őket.
A különböző életkorokban a kórokozó hordozása és a fertőzésekre való hajlam változik. A közösségbe járó óvodás- és iskolás korú gyerekek sokszor fertőzik meg az idősebbeket. A nagyszülőket tüdőgyulladást okozó pneumococcus fertőzéssel vagy influenzával, a betegségen még nem átesett szüleiket bárányhimlővel. A szamárköhögés ellen az idősek már régen kaptak oltást, így megfertőzhetik a még oltatlan, vagy csak részben oltott csecsemőt. A serdülők tünetmentesen hordozzák a garatjukban a meningococcus baktériumot és így betegítik meg fiatalabb testvérüket és az aggkorban lévő családtagjaikat.
A felnőttek zöme kizárólag vakcinációval szerzett immunitással rendelkezik. A gyermekkori védőoltással szerzett védettség emlékeztető oltásokkal tartható megfelelő szinten.

Érdemes végig venni milyen haszna van a védőoltásoknak!
A legkézenfekvőbb, hogy betegséget tudunk vele megelőzni. De vajon gondolunk-e arra, hogy az oltási lefedettség növelése pozitív hatással van az egyre veszélyesebbé váló baktérium rezisztenciára. Védi a közösséget, mert a beoltottaknál csökken a kórokozók tünetmentes hordozása, így kisebb eséllyel adják át a fertőzést a fogékonyaknak. Mérlegeltük-e azt, hogy egyes betegségeknek nincs a kiváltó okot kezelő terápiája, ma is csak a szervezetet támogató orvosi beavatkozásra van módunk. Ebben az esetben a betegség megelőzése legbiztonságosabb út. Kiszámoltuk-e, hogy védőoltással sokkal költséghatékonyabb megelőzni egy betegséget, mint vállalni a kezelés költségeit, pótolni a kiesett munkaidőt.
Az oltások szükségességét nehéz megérteni, mert azt gondoljuk, hogy a gyermekkori oltások kellő védelmet adnak felnőtt korban is. A kötelező oltási programoknak köszönhetően a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek előfordulása alacsony, így elfeledtük előnyeit. Az emberek már nem emlékeznek arra, hogy a múlt század elején, milyen magas volt a fertőző betegségek (TBC, szamárköhögés, gyermekbénulás, torokgyík) okozta gyermekkori halandóság. Nem számolunk az ismételt előfordulás veszélyével sem, pedig az országokban eltérő oltási ajánlások miatt a kórokozók (pl. kanyaró) könnyen behurcolhatók. Sokan valamiféle téves álbiztonságban élnek, mert úgy gondolják egészségesként nincsenek kitéve a fertőző betegségeknek. Nehezíti a megértést, hogy sok esetben kevés vagy pontatlan információval rendelkezünk az oltások fontosságáról, szerepéről. Az ismeretek hiánya bizalmatlanságot szül. Az orvosi vizit célja az aktuális panaszok megszűntetése. Ma még kevésbé kérünk segítséget az egészség megőrzése érdekében.

A védőoltás a megelőzés egyik leghatékonyabb módja és sokkal költséghatékonyabb, mint a betegségek kezelése. Mivel a kórokozóknak egész életünk során ki vagyunk téve, a vakcinációra úgy kell tekinteni, mint egy egész életen átívelő hasznos beavatkozásra.

Folytatjuk!
A védőoltások hete keretében megjelent cikkeket teljes terjedelmükben elolvashatod itt:
https://aipm.hu/hu/vedooltasok/vedooltasok/elethosszig-tarto-oltasi-program