Mint olvashattátok, a drótszamarasokkal időnként kellemetlen dolgok történnek, pl. defektet kapnak. Időnként halmozottan. Saját kalandjaimból többféle tanulságot is levontam.

1. Tíz km-nél messzebbre nem megyek pótgumi nélkül.
2. A cellux teljesen gagyi, alkalmatlan belső ragasztására.
3. Az utcák tele vannak segítőkész emberekkel.

Most pedig koncentráljunk a probléma megoldására, melyből többféle is van. Az egyik a megelőzés, ami valójában egy hatékony azonnali gyorssegélyt jelent. Ez a legköltségesebb megoldás (néhány ezer forintba kerül a két kerékre), viszont a legkényelmesebb. Lehet kapni olyan zselészerű anyagot, amellyel feltölthetők a gumibelsők (mindezt elintézik neked egy bringaboltban). Amikor tekerés közben valami kiszúrja a kerekedet, vagy valami miatt elreped, a gumi belső felületén szétterülő gél azonnal betömi a lyukat és ott megszilárdul, tehát a levegő nem tud kiszökni.
Túl nagy lyuk esetén azonban ez a módszer nem működik, ezért érdemes – főleg azoknak, akik hosszabb távokra indulnak – egy (két) belsőragasztáshoz és -cseréhez szükséges kellékekkel felszerelkezve közlekedni. Természetesen minden hozzávaló beszerezhető a legtöbb bringaboltban:
1. Ragasztó: dobozos kiszerelésben megtalálható benne a ragasztóanyag, egy fém ráspoly és „tapaszok”. Ahol megveszed, ott elmagyarázzák a használatát, nem bonyis.
2. Minipumpa: széles árskálájú termék. Vásárlásnál szerintem fontos, hogy könnyű és rövid legyen, de a legfontosabb, hogy a szelephez passzoljon. A két leggyakoribb szeleptípus az autós vagy német (Schrader) és a szingós vagy francia (Presta). A legtöbb pumpa azonban ma már multifunkciós: többféle szelephez használható.
3. Gumileszedő: kis műanyag alkalmatosság, általában hármat árulnak egy csomagban (500-1000 ft). Kettő kell belőle egy belső kiemeléséhez.
4. Csavarhúzó vagy más hosszú fémeszköz: ez nem nélkülözhetetlen – csak az olyan gyenge nőknek, mint nekem. A kerék leemeléséhez szükséges, mivel a rögzítő kallantyúnak szorosan kell zárnia. Na, én ezt nem tudom puszta kézzel kilazítani, ezért vetem be a segédeszközt, amelyet nem rendeltetésszerűen használok, hanem – emlékezve még fizika tanulmányaimra – az erőkar meghosszabbítására, azaz a nagyobb erő kifejtésére.
5. Gumibelső(k): ez is változatos árfekvésű termék. Vásárlásához tudnod kell a bringád típusát (MTB azaz monti, trekking, city, országúti, stb.), a kereked átmérőjét (pl. 26-os, 28-as) és a szélességét (pl. 1,75 vagy 2,5). 

Ha nem túl nagy a lyuk a belsőn, akkor az első három (négy) eszközzel könnyen orvosolható a probléma. Ez két módon lehetséges. Leülsz és vársz, hogy arra járjon egy jó tündér – vagy lányok esetében egy helyes srác –, aki neked akar segíteni, így a rendelkezésre álló szerszámokkal ezt seperc alatt meg is valósítja.
Akik ennél jobban sietnek vagy nem vágynak ismerkedni, azoknak mást ajánlok: csináld magad! Az érintett kerékről először lecsatolod a féket, azután a kereket leszeded a villáról (ehhez kell nekem a csavarhúzó). A két gumileszedő segítségével a külsőt az egyik oldalon teljes kerületében leemeled a felniről. A szelepsapkát lecsavarod és a szelepet kihúzod a felniből, majd a külső és a felni közötti résen kiemeled a belsőt szépen körben. Megkeresed a lyukat. Én fel szoktam pumpálni a csupasz belsőt, így a nem túl kis lyukon szisszenve szökkenő levegő azonnal nyomra vezet. Megragasztod, ez kb. öt perc. Közben – és ez irtó fontos! – szépen lassan végigtapogatod körbe-körbe a külső gumi belső felületét, hogy megtaláld azt a fránya tüskét, szöget, drótot vagy bármi istencsodáját, ami így keresztbe tett neked. Van, amikor alattomos módon nem marad meg benne, így nem jössz rá, mi volt a gaz támadó, de nekem kétszer is olyan tüske fúródott be, ami benn is maradt és mivel első alkalommal lúzer módon elfelejtettem kiszedni, hát ki is szúrta a frissen berakott belsőt – mint olvashattátok korábban.
Ha mindez megvolt, kissé leereszted a belső gumit, hogy vissza tudjad gyömöszölni a külső és a felni közé. Ezt úgy kezdd, hogy a szelepet dugd be a felnin található lukba, majd szépen, gyűrődés- és csavarodás-mentesen egyengesd vissza a belsőt a helyére! Majd körben nyomkodd vissza a külső gumi peremét a felnire! Ezt puszta kézzel is könnyű megtenni. Pumpáld fel, de ne teljesen! Ha ez megvan, kicsit pattogtasd meg a talajon körbeforgatva a kereket, hogy teljesen egyenletesen helyezkedjen el belül a gumi! Ekkor akaszd és csavard vissza a villára kereket! Megfelelően szorosan, mert egy kilazuló-kieső kerék borzasztóan balesetveszélyes. Ellenőrizd is, hogy akadálymentesen forog-e! Ekkor fújd fel teljesen a gumit, jó keményre! Akaszd vissza a féket – szintén nagyon fontos! – és ellenőrizd is a működését! Na, akkor innentől nyomhatod tovább!
Még egy-két apróság. Van, amikor olyan kicsi a lyuk, hogy a fenti módszerrel nem tudsz rábukkanni, csak ha a felfújt gumit víz alá nyomod. Ez esetben azonban sokkal lassabban is ereszt le, így el tudsz tekerni a célodig, csak bizonyos – nem túl rövid – időközönként föl kell pumpálnod a kereket. A nagy defektet (pl. hosszú repedést) szintén nem lehet ragasztani, ezért célszerű pótgumit is tartani magadnál. Én – tekintettel a halmozott defektjeimre – kettőt hurcolok most már, biztos, ami biztos. A hátsó kerék leemelése és főleg visszaszerelése kissé macerásabb (különösen, ha váltó is van a bringádon), mivel a láncot is vissza kell illeszteni a helyére; ezt is ellenőrizd, hogy sikerült-e, mielőtt újra nyeregbe pattannál!Ha esküvőre indultál – klakkban-frakkban – akkor számíts rá, hogy egy ilyen akció tönkreteszi a gálaszerelésed, mindenképpen szutykos leszel.

Végül pedig: természetesen az a legjobb, ha valaki megmutatja neked élőben, hogyan kell a fenti „ördöngösségeket” végrehajtani. Mindenki meg tudja tanulni és meglátod, nagy a sikerélmény! Saját tapasztalat!
Hajrá a forgalmas és úttalan utakon, remélem, találkozunk!