Az élet olyan, akár a narancs, különböző részekből, cikkekből áll össze. Sok alkotóeleme van annak, hogy életünk, kerek egész legyen

• a születésünk körülményei,
• hogy a szüleink vártak, vagy nem tervezett terhességből születtünk a világra,
• hogy milyen családi körülmények közé hozott minket a gólya,
• milyen neveltetésben részesültünk,
• milyen viselkedésminták rögzültek belénk,
• milyen személyiségjegyekkel rendelkezünk, helyén van-e az önértékelésünk,
• normális-e a világról alkotott képünk,
• hogyan éljük meg a hétköznapokat, az újabbnál újabb élethelyzeteket,
• képesek vagyunk –e megfelelően adaptálódni (alkalmazkodni),
• hogy milyenek a stressz megküzdő stratégiáink, meghatározzák az életünket.

A legtöbb ember törekszik rá, hogy egészséges, harmonikus, boldog, kiegyensúlyozott, azaz minőségi életet éljen. Ennek ellenére sajnos sokaknak mégsem jönnek össze a dolgai. De hát, ki dönti azt el, hogy boldogok vagy boldogtalanok legyünk? Önmagunkért leghatékonyabban és szinte kizárólag mi vagyunk képesek a legtöbbet tenni. Az egészségi állapotunk szoros összefüggésben van a pszichés jólétünkkel, amelyet pedig jelentősen befolyásolnak az elsajátított viselkedésmintáink.

Olykor börtönlakókká válunk - saját magunkat zárjuk be gondolataink, téveszméink közé és nem tudunk kilépni, elvonatkoztatni. Beszűkül a figyelmünk a tudatunk, és realitásként, csak azt éljük, meg, hogy mennyire rossz nekünk. Holott nem kellene sok hozzá, hogy képesek legyünk kicsit magunk fölé emelkedni és kívülről szemlélni a dolgokat. Sokszor mások problémái, elmesélt történetei alapján mindenkit jó tanácsokkal látunk el, a magunk ügyét mégis reménytelennek látjuk. 

Mik az okok?
Miért nem változtatunk, ha valami rossz?
Mert látszólag ez az egyszerűbb. Látszólag, rövidtávon.