Néhány formabontóan új gondolat tőlem a pasizásról. Az egy dolog, ha két fiatal egymásra talál, és minden szép és jó, annak nagyon örülök, ha boldogok egymással, én ebben a cikkben a „pasizásra mint életcélra” gondolok. (Korábban írta a cikket, de szerintünk aktuális.)
Hát persze, hogy a rózsa, a pünkösdi, meg a többi …. mert ez a rózsák hónapja, meg sok más virágé. A természet Pünkösdkor tobzódik, szórja kincseit: a színek, az illatok garmadáját- orgona,gyöngyvirág, jázmin, rózsa, bodza, fagyal…
Mindenhol azt olvasni, hogy a szerelem egyszer úgyis elmúlik, lánghoz hasonlítják, ami előbb vagy utóbb, de kialszik.Na de mi erről az én véleményem? Ha érdekel, olvass tovább.
